Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században
Pellegrandt éjszaka szökött meg a városból félve a népharagtól, ugyanis az a rémhír terjedt el róla a „nyomaték kedvéért", hogy nemcsak sört főzött, hanem boszorkányokkal is cimborált. Menekülési útvonalát azóta is Boszorkány útnak nevezik. 28 Ha meg is szabadultak a város sörfözőmesterei a házi sörfőzőlegénytől, azt végképp nem tudták megakadályozni, hogy a két sörházon kívül is főzzenek sört a város polgárai. A 18. század derekára már annyira elterjedt a házi sörfőzés, hogy a városi sörfőzde évi bérleti díját évente kénytelen a szenátus leszállítani 29 S az évente kivetett házi főzés utáni úgynevezett sörgaras sem vette el a kedvét a város polgárainak az otthoni sörfőzéstől. 30 Az 1780-ban elnyert szabad királyi rang az alapvető privilégiumok mellett az immáron szabad kocsmáltatási jog érvényesülését jelentette a város egész területén. 31 Ez viszont akkora jövedelmet hozott, hogy a szabadító rang elnyerésének horribilis költségeit két év alatt fedezni tudta az így befolyt pénzösszeg. Ebben az időszakban, pontosabban 1784 májusában döntött úgy a szenátus, hogy új sörhá-zat építenek elfogadva Melczer Antal sörfőzőmester kérelmét 32 , abban a reményben, hogy az új sörház növelni tudja a város bevételeit. A Magyar Királyi Helytartótanács által is elfogadott tervezet viszont a napóleoni háborúk miatt meghiúsult. S a későbbiekben nem merült fel az építkezés, a városnak már nem lévén ehhez anyagi fedezete. iX Rejtett kincsek nyomában. Szerk.: Vargha Károly, Rónai Béla, Muszty László. Pécs, 1999. 189193. A közölt szövegváltozatban „elsikkad" a sörfőzőlegény foglalkozása, eredeti ideérkezésének célja, s még neve is megváltozott Pécs Jánosra. 29 Harcos Ottó: Lm. 38-41. 30 Konkrétan a sörgaras azt jelentette, hogy akónként egy garassal tartozott fizetni a sörföző a város pénztárába. 31 Ruzsás Lajos: Pécs gazdasága és fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig. In: Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs, 1982. Szerk.: Sándor László. 19-20. 32 A Magyar Királyi Helytartótanácshoz intézet folyamodvány szövege a következő: Magas Tanács! A mi polgártársunk és sörfőző mesterünk Melczer Antal benyújtott alázatos folyamodványából a Magas Királyi Helytartótanács bővebben meg fogja érteni, milyen romos állapotban van a serfőzőház, amelyből a városnak évente nem megvetendő megállapított jövedelme származik. De ugyanezt nevezetesebb költségek ráfordítása nélkül kijavítani nem lehet, mivel alapjából kellene felépíteni, s mivel a szomszédos terület nem lenne annyira tagos, hogy a kérelmező bérlő részére és a szükséges sörfőzési eszközök és használati tárgyak számára elegendően kényelmes legyen, a fáradtságra érdemesnek tartjuk, hogy a város szabad telkén, mely egykor az eltörölt társaságé volt, egy újat emeljünk, mely a jövedelmeket biztosítja, amely célból már rajzot és tervet készíttettünk a szakemberekkel, s amelyet itt alázatosan csatoltan mellékelünk, miért is, ha a mellékelt tervnek megfelelő épület 9431 forint 50 krajczárért felépülne és felemelését már az elkerülhetetlen szükségesség is megkívánná, éppen ezért a Magyar Királyi Helytartótanácsot legalázatosabban kérjük, - amennyiben azért, hogy ennek a városnak a sörfőzdéből származó jövedelmeit nemcsak biztosítani, de a körülmények hozzájárulása folytán a nagyobb alkalmatosság miatt növelni is képesek legyünk a közösség hasznára, az előzetes módosítással körülírt sörföző épület felemeléséhez kegyes beleegyezését megadni méltóztassék." Baranya Megyei Levéltár Pécs város tanácsülési jegyzőkönyvei /továbbiakban BML. Pvt. jkv. 452./1784. Harcos Ottó: I.m. 42-43.
