Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Gőzsy Zoltán: Hedonizmus Homérosz Illiászában

győzelemre az övéit. A helyzet sürgős és gyors megoldást kívánt. Ilyen helyzetben, hogy is jelölnék ki a követséget? Természetesen lakoma közben. Miután ittak, amennyit akartak, elindultak Achilleuszhoz. O egyből borral kínálta őket, majd gyorsan nagy húsos-deszkát hozatott, amelyre háthúst tett, bárányét is, kövér kecskéét is, és vele hizlalt disznónak háj fedte gerincét is. Ezeket nyársra tűzték, megsütötték, majd maga Achilleusz osztotta ki vendégeinek. Sokáig ettek, ittak, amikor is Odüsszeusz előhozakodott, hogy végül is mindig és mindenhol jól el vannak étellel-itallal látva, és hát nem is ezért jöttek. Jellemző mozzanat ez. Az Odüsszeiában több esetben előfordul például, hogy Odüsszeuszt vagy akár az őt kereső Telemakhoszt (akinek nagyon sürgős lett volna apját megtalálnia) is, bárhová érkeztek, több napon keresztül vendégül voltak látva, hatalmas lakomákra invitálták őket, majd csak hosszú idő után kérdezték meg, hogy egyáltalán kit is tisztelhetnek a vendégükben, miért is érkeztek. Ezt ellenpontozandó, a trójaiak védelmezője, a hős, kötelességtudó és a családjáért, népéért felelősséget viselő Hektor, ha hazamegy, hiába is kínálja anyja vagy bárki más borral, hogy attól felüdüljön vagy nagyobb, jobb erőre kapjon, ő visszautasítja, szerinte ugyanis erőtlenítené a bor, és elfeledné erejét, illetve a csatát. Abban az esetben, ha nem harcról van szó, ha olyan jelenetet mutat be Homérosz, mikor valaki nem harcol, az a szereplő általában valamilyen módon a saját örömére, gyönyörködtetésére cselekszik. A legnagyobb hős, Achilleusz például, amikor nem harcol, sátra előtt ül, ezüstlábú lanton játszik (amit persze egy város totális feldúlásakor szerzett), hősöknek zengi énekét (leginkább csak saját maga, illetve egy fős publikuma, Patroklosz számára), este pedig valamelyik szolgálólánya mellé fekszik. Barátja, Patroklosz halála után azonban visszatér a harcba. írásomat az eposz főszereplőjének hedonéjéval fejezném be, rámutatva ezzel a hedonizmus szubjektív, és egyénenként változó voltára. Achilleusz számára két dolog okozhat örömet, kielégülést. Az egyik a kleosza, vagyis a hírneve. Ezért jött a trójaiak várához. A másik aktuális: Hektor megölése. Ezt meg is teszi, de tettét szeretné betetőzni, termését learatni: Inait mindkét lábán átfúrta egészen Sarkától a bokáig, ökörbőrt vont azon által S fejjel a porban hogy hurcolja, szekérre kötözte.

19 Majd így húzta szekere után szülei, családja szeme láttára, egészen a görög táborig. Ugyanígy fúrta át Nagy Sándor Batisznak, Gáza bátor védőjének a lábát, hogy katonái gúnykacaja közepette körbevonszolja. Itt a gyűlölet szakadékaiba látunk bele. A görög ember komor szükségszerűségnek érezte, hogy szabad folyást engedjen gyűlöletének. Ezekben a pillanatokban könnyebbült meg a visszafojtott és felgyülemlett indulat: előszökkent a tigris, félelmetes szemében a kéjes kegyetlenség pillantásával. Ezért kellett a görög szobrásznak újra meg újra, Iliász (XXII. 396-398.)