Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon
talán legszemléletesebben az országgyűlés bizottságának Tolnay Gábor-ügyében hozott, elutasító határozatában tükröződik. Az igazolási bizottság az alábbiakkal indokolta, hogy a mandátum felülvizsgálatához miért nem vette figyelembe a megvesztegetett választók önbeismerő tanúvallomását: „...a bizonyítók azon része, mely saját maga iránt oly kevés tisztelettel viseltetik, miképp nem általi vallomást tenni arról, hogy állítólagosán megvesztegetve meggyőződése ellen szavazott, következőleg egyik legfönsegesebb polgári jogát áruba bocsátotta, már erkölcsi szempontból sem lehet feljogosítva arra, hogy tanúságtétele bár legcsekélyebb figyelembe vehető legyen " 87 . Engedtessék meg végül egy értelmezési lehetőség, mely szerint az etetésitatás, törvényi szabályozást többnyire áthágó, sokszor már-már korlátlan érvényesülése, mint az eszkalálódó társadalmi folyamatok esetében gyakran, az oda- és visszacsatolások eredménye. Amely visszacsatolások valamennyire félreértelmezetten, gyakran csupán védekező reflexként születnek: a jelölt esetében védekezés az esélyegyenlőtlenség, a választó esetében védekezés a kívül rekedtség, a kirekesztés, az esetleges hatalmaskodás ellen. Befejezésül, szinte már utószóként megjegyezzük, hogy az etetés-itatás, mint a reformkori követválasztások, majd a polgári kori képviselőválasztások elválaszthatatlan velejárója, kimenetelüket komolyan befolyásoló tényezője, a dualizmus korának elmúltával, a monarchia szétesésével elvesztette valódi létjogosultságát. A Friedrich-kormány választójogi rendelete alapján megtartott választások ugyanis gyökeresen különböztek a korábbiaktól, s jóval progresszívebbek az azt követőkhöz képest. 88 A dualizmus idején a nyílt voksolás következtében a pártállás nyilvánossága nagy mozgásteret nyújtott a relatíve kis számú szavazó befolyásolására. A dualista korszakhoz képest az 1920-ban óriási mértékben, az összlakosság 6-8 %-ról 40 %-ra kiterjesztett választójog 89 alapján, titkosan gyakorolt választásokon az etetés-itatás elvesztette lényegi értelmét. A bethleni konszolidáció az 1920as szabályozás eredményeinek lefaragásával (választójog szűkítése, nyílt szavazás újbóli bevezetése), ha nem is ezzel a szándékkal, lehetőséget teremtett az etetésitatás újbóli feléledésére. De ez már egy másik világ volt. A tömegpártok korában az ideológia átvette a politikai szocializáció, a párthoz kötődés elsődleges funkcióját, a választás idején pedig a plakátok, röplapok váltak a „korteskedés" (kampány) legfontosabb eszközévé. 8/ Ruszoly József: A választási bíráskodás... 150 p. 88 Gergely Jenő: Titkos választás és ellenforradalom. In: Parlamenti képviselőválasztások (19201990)... 45-50. p. 89 Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. Magyar História sorozat. Gondolat Kiadó 1982. 78. p.
