Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Csekő Ernő Etetés: - itatása követ és képviselőválasztásokon

pártjához tartoztak... egyáltalán nem vonható következtetés arra, hogy az... a vá­lasztók jogellenes befolyásolására irányzott célzattal rendeztetett" 54 ] Az eddigieket összegezve mondhatnánk, hogy lényegében nincs másról szó, minthogy a politika alkalmazkodik, a jog meg igazodik az élet törvényeihez. Ezt látszik alátámasztani az 1896-ban néppárti jelölt, Apponyi Géza gróf számtar­tójához fökortese által írt jó tanács - „... az örökké szomjas gégéket folyton öntöz­getni kell, mert a paraszt hazafias lelkesedése csak ily körülmények közt képes megnyilatkozni és megmaradni. " 5S -, de a Vasárnapi Újságban közölt alábbi anek­dota is: „Egy veszprémi kerületben a pityókos választó odaszól a jelöltnek. - Nem jó van ez így uram ! Öt heti választás és öt esztendei országgyűlés. Fordítva kéne ennek lenni, uram. Öt esztendei választás és öt heti ország­gyűlés. Több becsülete volna a szegény embernek, az urak meg odabenn kevesebb törvényt csinálnának. " 56 A kortársak feljegyzései, visszaemlékezései alapján viszont egy egész más értelmezés vázolható fel, miszerint a politika alakítói, illetve a közéjük belépni kívánó képviselőjelöltek a generálói az egyre nagyobb kísértésnek. Az etetés-itatás, pénzbeli megvesztegetés, vagy egyéb kedvezményezés mellett befolyásolás, nyo­másgyakorlás, hatalommal való visszaélés lehet nem épp szeplőtelen eszköze a szavazatszerzésnek. Mikszáth Kálmán ekképp idézi fel a hatvanas éveket: „Milyen szűz idők voltak azok 1861-ben, amikor még ingyen jutott man­dátumhoz mindenki. A választók valóságosan válogatták a követeket, a jelesek kö­zül a legjobbakat. A zászlókra írt név varázsa hódított a kerületekben. S hogy ment az fokról fokra. 1867-ben már pénz is kellett. De milyen ösz­szeg! Egész Erdélyre tizenhétezer forintot adott a Deák-párt, abból is visszaküldték ötezret, hogy az már el nem fogyott, „annak már nem volt helye" (ipsissima verba). Boldog isten, mekkora „ hely " támadt azóta. " 51 A kortársak közül többen is az 1872-iki választáshoz kapcsolták azt a mi­nőségi változást, ami Tisza Kálmán tizenöt éves regnálása alatt teljesedett végül ki. Apponyi Albert ezt Lónyay Menyhért azon törekvésében látta, mely az egész sza­badelvű pártot személyi lekötelezettjévé kívánta tenni. A kitűnő publicista, Kecskeméthy Aurél a rendszerszerű szervezésben vélte felfedezni: „A ministerium nagy erélyt fejtett ki. Sikerült a Deák-pártot, az ország vagyonos főköreit, a mág­násokat, a főpapokat, gazdag tőzséreket, pénzintézeteket tetemes pénzáldozatokra bírni. A Deák-pártnak egységes organisatio adatott, a választásnak egységes terv szerint vezetése végett vidéki bizottságok állítattak; míg Budapesten egy központi Ruszoly József: A választási bíráskodás... 331. p. 55 TMÖL, Apponyi család iratai, Apponyi Géza irata (Apponyi Géza i.), paginálatlan, ezért az egyes iratok megkülönböztető adatait tüntetjük fel, 1897. október 31-én kelt levél. 56 Vasárnapi Újság, 1905. 3. szám, 42. p. 57 Gerő András: Az elsöprő... 90. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom