Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...
nagy szerepet játszott a Bécsben, 1901-ben tartott VIII. Nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus. 9 Hatására önkéntes, alkoholizmus ellen küzdő szervezetek alakultak a társadalom különböző, munkás és polgári rétegeiben egyaránt, a század első évtizedeiben. (A politikai paletta más-más helyén elhelyezkedő csoportok ebben a kérdésben ekkor még összehangolták tevékenységüket.) Állami szervezetként 1909-ben jött létre az Alkoholellenes Egyesületek Országos Ligája. Céljaként azt jelölte meg, hogy az antialkoholizmusnak híveket szerezzen az egész országban, támogassa, illetve elősegítse az absztinens egyesületek működését és alakulását. Tevékeny működést fejtett ki a magyarországi független Good Templar Rend, amely mint a nemzetközi Good Templar Rend - alkoholellenes céllal létrejött - magyarországi fiókja működött. 10 Az alkoholizmus elleni harc, nemzetközi szinten a két világháború között vett nagy lendületet. Az idevonatkozó törvények, rendelkezések egész sorozatát hozták meg a törvényalkotók Európa országaiban és az Amerikai Egyesült Államokban. A központi határozatok egymástól eltérő szigort léptettek életbe. Mindenki számára ismert, hogy pl. az Amerikai Egyesült Államokban, 1919-ben teljes alkoholtilalmat vezettek be. Ilyen mértékű korlátozás nincs Európa jelentős országaiban, de intézkedések sorozata születik meg az alkoholfogyasztás csökkentése érdekében. Redukálták az italárusító helyek számát, záróra- és egyéb korlátozásokat vezettek be. Bulgáriában az ital méréseket vasár- és ünnepnapokon zárva kellett tartani, valamint falvakban 1000 lakosra, városokban 2000 lakosra lehetett kocsmát nyitni." Magyarországon a szeszes ital árusításának körülményeit szabályozta a húszas években a kereskedelemügyi miniszter által kiadott 1921. évi 94537. sz. rendelet. Ez megtiltotta égetett szeszes italok kimérését vasárnap és munkaszüneti napokon. 12 Az ilyen ital kimérésére szolgáló helységeknek a templomoktól, iskoláktól, kórházaktól, gyermekgondozó intézetektől és temetőktől lehetőleg távol kellett feküdniük. 13 Az 154776/1922. sz. BM rendelet pedig módot adott arra, hogy szükség esetén erkölcsrendészeti szempontokból, a korcsmai zárórát korlátozzák „a féktelen éjjeli tivornyázás ... megakadályoztatása" érdekében. 9 Az első ilyen kongresszust 1885-ben tartották Antwerpenben. A következőket általában kétévenként tartották. A kongresszusokon sokáig heves összecsapások zajlottak a teljes tiltás (absztinencia) és a mérsékletesség (temperancia) hívei között. A kongresszus végső elnevezését - Kongresszus az alkoholizmus ellen-, a VII. Párizsban megtartott ülésen nyerte el. (Kárpáti, 139-140. p.) I Uo. 62. p., Révai Nagy Lexikona I. kötet Budapest, 1911. 685. p. Néhány irodalom az adott témakörben: Alkoholizmus - Kórkép vagy korkép? Összeállította: Fekete János, Az alkoholellenes mozgalmak múltjáról. Elemzéseket, forrásokat közöl Kárpáti Endre hivatkozott könyve. Sok történeti cikket közölt ebben a témakörben az Alkohológia című folyóirat, mely 1970 és 1994 között jelent meg. II Kárpáti, 1979. 176. p. 12 Kárpáti, 1979. 179. p. 13 A Belügyminiszter 1921. évi 94453. sz. körrendeletének 6. §. A rendelet az állami italmérési jövedékről szóló 1921. évi IV. tc. végrehajtási utasítása volt.