Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Aradi Gábor: Az italozás és szórakozás ellentmondásai a húszas évekbeli Magyarországon...

nagy szerepet játszott a Bécsben, 1901-ben tartott VIII. Nemzetközi alkoholizmus elleni kongresszus. 9 Hatására önkéntes, alkoholizmus ellen küzdő szervezetek ala­kultak a társadalom különböző, munkás és polgári rétegeiben egyaránt, a század első évtizedeiben. (A politikai paletta más-más helyén elhelyezkedő csoportok ebben a kérdésben ekkor még összehangolták tevékenységüket.) Állami szervezetként 1909-ben jött létre az Alkoholellenes Egyesületek Országos Ligája. Céljaként azt jelölte meg, hogy az antialkoholizmusnak híveket szerezzen az egész országban, támogassa, illetve elősegítse az absztinens egyesü­letek működését és alakulását. Tevékeny működést fejtett ki a magyarországi füg­getlen Good Templar Rend, amely mint a nemzetközi Good Templar Rend - alko­holellenes céllal létrejött - magyarországi fiókja működött. 10 Az alkoholizmus elleni harc, nemzetközi szinten a két világháború között vett nagy lendületet. Az idevonatkozó törvények, rendelkezések egész sorozatát hozták meg a törvényalkotók Európa országaiban és az Amerikai Egyesült Álla­mokban. A központi határozatok egymástól eltérő szigort léptettek életbe. Minden­ki számára ismert, hogy pl. az Amerikai Egyesült Államokban, 1919-ben teljes alkoholtilalmat vezettek be. Ilyen mértékű korlátozás nincs Európa jelentős orszá­gaiban, de intézkedések sorozata születik meg az alkoholfogyasztás csökkentése érdekében. Redukálták az italárusító helyek számát, záróra- és egyéb korlátozáso­kat vezettek be. Bulgáriában az ital méréseket vasár- és ünnepnapokon zárva kellett tartani, valamint falvakban 1000 lakosra, városokban 2000 lakosra lehetett kocsmát nyitni." Magyarországon a szeszes ital árusításának körülményeit szabályozta a hú­szas években a kereskedelemügyi miniszter által kiadott 1921. évi 94537. sz. ren­delet. Ez megtiltotta égetett szeszes italok kimérését vasárnap és munkaszüneti napokon. 12 Az ilyen ital kimérésére szolgáló helységeknek a templomoktól, isko­láktól, kórházaktól, gyermekgondozó intézetektől és temetőktől lehetőleg távol kellett feküdniük. 13 Az 154776/1922. sz. BM rendelet pedig módot adott arra, hogy szükség esetén erkölcsrendészeti szempontokból, a korcsmai zárórát korlátozzák „a féktelen éjjeli tivornyázás ... megakadályoztatása" érdekében. 9 Az első ilyen kongresszust 1885-ben tartották Antwerpenben. A következőket általában kétévenként tartották. A kongresszusokon sokáig heves összecsapások zajlottak a teljes tiltás (absztinencia) és a mérsékletesség (temperancia) hívei között. A kongresszus végső elnevezését - Kongresszus az alko­holizmus ellen-, a VII. Párizsban megtartott ülésen nyerte el. (Kárpáti, 139-140. p.) I Uo. 62. p., Révai Nagy Lexikona I. kötet Budapest, 1911. 685. p. Néhány irodalom az adott téma­körben: Alkoholizmus - Kórkép vagy korkép? Összeállította: Fekete János, Az alkoholellenes moz­galmak múltjáról. Elemzéseket, forrásokat közöl Kárpáti Endre hivatkozott könyve. Sok történeti cikket közölt ebben a témakörben az Alkohológia című folyóirat, mely 1970 és 1994 között jelent meg. II Kárpáti, 1979. 176. p. 12 Kárpáti, 1979. 179. p. 13 A Belügyminiszter 1921. évi 94453. sz. körrendeletének 6. §. A rendelet az állami italmérési jöve­dékről szóló 1921. évi IV. tc. végrehajtási utasítása volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom