Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Márfi Attila: Sörfőzés Pécsett a XIX. században

A sörfőzés kezdetei Pécsett Igaz, csak a 18. század elejétől rendelkezhetünk erre vonatkozóan dokumentumokkal, mivel a század eleji kuruc, illetve rácdúlás egyik pótolhatatlan vesztesége, hogy elpusztult a feudáliskori vármegyei és városi iratok zöme.

13 Az ezt megelőző időszak történeti kutatásait csak áttételes forrásanyagra támaszkodva tehetjük meg. Városunk koraközépkori sörfőzéséről is csak valószínűsíthető adatokkal számolhatunk. S valószínűsíthető pl. az is, hogy a Pécsett 1301-ben megtelepült ferencesek rendházuk, kórházuk és menhelyük mellé már a 14. században sőrfőzőt is telepítettek. A Szent Rókusról elnevezett épületegyüttesről kapta később az a domb is a nevét, ahol az ispotályos-sörfozde működött.

1 A Rókus-domb a pécsi sörfőzés egyik fontos helyszíne maradt a rend elköltözése után is.

15 A ferenceseken kívül a pécsi káptalan is működtetett sörházat, ahová bizonyíthatóan már a 15. század derekán szállították Komló nevű kisközség jobbágyai a komlót, a sörkészítés egyik fontos alkotóelemét.

16 Bár a komló használatát annak ellenére, hogy a 4. századtól ismerjük, a nyugati államokban még a 16. században is tilalmazták.

17 Igaz, ekkor a komlót a kenyér fuszerezéséhez és a gyógyeljárásoknál is alkalmazták. De valószínűsíthető az is, hogy a nyugati városrészben eredő Tettye patak partját övező őrlőmalmok közé már a 15. században felépítette a város saját kezelésű sörházát is.

18 A hódoltság alatt sem szünetelt a sörfőzés, sőt több adattal rendelkezünk róla, mint ezt megelőzően, ugyanis a mohamedán vallási törvények nem tiltották a sör fogyasztását. A rókusdombi ispotály és sörfőzdéje is továbbműködött, olyan jeles török gyógyítómester és a seresitalok szakértőjének közreműködésével, mint Idrisz Baba, akinek pécsi síremlékét, türbéjét ma is szent helyként tisztelik a mohamedán törökök.

19 A Tettye folyása mellett álló városi árendás sörházról, azaz törökül: bozakhánéról, a 16. század második felében rendelkezünk csak forrásokkal. A török tulajdonban álló bozakháné szinte folyamatos felújításáról, 13 A kurucok Sándor László kapitány vezetésével 1704. február l-jén törtek a rá a városra, s három napig tartott a fosztogatás. Míg a rácdúlás 1704. március 27-én kezdődött, s két hullámban ütöttek rá a városra Herberstein ezredes rác csapatai. Nagy Lajos: A kurucok és rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. I.m. Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. Pécs, 1986. Szerk.: Szita László. 21-23., 31-32. 14 Harcos Ottó: A Pécsi Pannónia Sörgyár története. Pécs, 1973. 31-32. 15 Uo. A Szent Rókusról elnevezett ispotály helyén épült fel a 19. század közepén a Bábaképző Intézet, amelynek épületébe az első világháború után a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát helyezték el. 16 Harcos Ottó: Lm. 31. 17 Gaál Ernő: I.m. Bódító hatása miatt sokáig kábítószernek minősítették. 1 A Tettye egykori vízmosása mentén kialakult utcát az egykori sörfőzde után ma is Sörház utcának nevezik. 19 Idrisznek a jelzője a „Baba" szó azt jelenti, az Élet Adója. A ma is álló türbé a mai Sörgyár és a Gyermekkórház közötti kertben található. Harcos Ottó: I.m. 32.