Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Katona Csaba: A szórakozás legális és illegális formái Balatonfüreden...

Hedonizmus a fürdőhelyeken A fürdőhelyek látogatása, a rendszeres nyári fürdői időtöltés tehát elengedhetetlen eleme lett a múlt század polgári szórakozásának. Bár a fürdők eredendően gyógyhatásúkat kihasználandó jöttek létre és céljuk elsődlegesen a valamiféle betegségben szenvedőknek nyújtott szolgáltatás volt, már a XVIII. század folyamán egyértelművé vált, hogy a közkedvelt fürdők nem csupán a betegségek gyógyítását szolgálják, hanem a társasági érintkezés sajátos helyszíneként is működnek. A XIX. század derekán már egyértelműen megkülönböztethetjük egymástól a vendégek két alapvetően más céllal érkező csoportját: a gyógyulni illetve a szórakozni, kikapcsolódni vágyókét. Még pontosabban: az elsősorban gyógyulni és az elsősorban szórakozni vágyókét, hiszen a kétféle szándék nem feltétlenül különült el élesen egymástól. Az azonban egyértelmű, hogy tekintélyes számban voltak olyanok, akik csak szórakozni akartak a divatos fürdőhelyeken. Ennek megfelelően a fürdők közül is mind több tudatosan hirdette magát mint gyógy- és üdülőhely vagy gyógy- és mulatóhely ám ugyancsak tudatosan igyekeztek fejleszteni nem „csupán" a gyógyulást, de a kifejezetten szórakozást szolgáló létesítményeiket is. A szórakozás különféle formáit sem kezelhetjük azonban egységesen. Láthattuk, hogy a fürdőhelyeken alapvető követelmény volt a vendégek szabadidejének tartalmas eltöltését célzó szórakozási alkalmak minél szélesebb körének kialakítása. Ezeknek a szórakozási lehetőségeknek a folytonos ismétlődése azonban egy idő után unalmassá tette a fürdői időtöltést. Akárcsak napjainkban: táncos-zenés esték, hajókirándulások, fürdés a Balatonban, esténként valamiféle kulturális program, evés-ivás próbálta változatossá tenni a nyaralást Füreden. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a szórakozási alkalmaknak a törvény szabta kereteken belül kellett maradniuk, különösen egy egyházi kezelésű fürdő — mint pl. Balatonfüred — esetében. A fürdővezetés által nyújtott különböző szolgáltatások meg is maradtak ott, a vendégek egy részének igényei viszont már korántsem s ezzel el is jutottunk a hedonizmus igazi fürdőhelyi térhódításához. Hiszen már a legális szórakozási formák tekintélyes része is az öncélú örömszerzést szolgálta: a lakomák, szerenádok — nem egyszer komoly haragot gerjesztve a pihenni vágyók körében — a legális kártyapartik, a céllövöldék. Tudjuk azonban — s ez napjainkban sincs másképp a Balaton partján — hogy többen is akadtak, akik ennél többre vágytak egy-egy jól sikerült nyáron. Ezek egy része a „hivatásos" szerencsevadászok és naplopók népes táborához tartozott: őket épp a fürdőhelyi életvitel lazasága csábította a gyógyhelyekre. A törvényt átlépve szórakozást keresők tekintélyes része azonban a társadalom elismert és kellőképpen betagozódott tagja volt. Ok, kilépve az otthoni, megszokott környezet, a mindig mindenütt jelenlévő szomszédok és más ismerősök óhatatlanul is feszélyező tekintete elől, ugyancsak oldottabbá váltak a kedélyes fürdői időtöltés során. A megszokott környezet, a szilárd keretek időleges elhagyása teljes