Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Dusek Tamás: A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten
Abaúj-Zemplén, Fejér, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas), a vöröshagyma árszintje pedig szeptemberben Budapesten 29%-al, KomáromEsztergomban 38%-al, Zalában 61%-al haladja meg az országos átlagot (alacsony árszint: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg). A feltételezéseket jobban lehetne ellenőrizni, hogyha egyrészt a havi adatokon kívül hetiekkel is rendelkeznénk, másrészt ha a hét terméken kívül továbbiakról is lenne információnk. Veszprém megyére vonatkozóan viszont érdekes megállapítást tehetünk a havi árszínvonal-változás vizsgálata alapján. A hét termék júliusi és augusztusi árszínvonala egy-egy kivétellel meghaladja azt a megyében más hónapokban tapasztalt, országos átlaghoz képesti árszínvonal-különbséget (a 12 hónap átlagában 12,5%-al haladja meg a megyei árszínvonal az országosat, ám, júliusban 18,1%, augusztusban 17,6% az országos és a megyei szint közötti különbség). A másik kettő Balaton parttal rendelkező megyénél nincs ilyen összefüggés, Zalában az augusztustól novemberig terjedő időszak a legdrágább, Somogyban a június, de az átlagot csak 4%-al meghaladó módon. Veszprém megyében a hét megfigyelt piacból egy Balaton parti, négy Balatonhoz közeli, Zala megyében az ötből egy Balaton parti, Somogyban hatból kettő. A Veszprém megyei eredmények érdekes és meggyőző példáját szolgáltatják annak, hogy egy régióba történő vásárlóerő-, más néven pénzbeáramlást az áruk áramlása csak részben tudja követni, ez a hatás részlegesen mindig az árszínvonal növekedésében csapódik ki. A gyümölcsök árszínvonala hat év átlagában Veszprém megyében a legmagasabb az országban, az országos átlagot 21,9%-al haladja meg. Ez gyaníthatóan legalábbis részben annak tulajdonítható, hogy a gyümölcsök főszezonja a balatoni turistaszezonhoz hasonló időszakban zajlik. Záró megjegyzések A vizsgálatban bemutatott ár adatok alapján az ország térszerkezetére vonatkozó feltételezéseink összhangban állnak az egyéb gazdasági-társadalmi indikátorokból - mint a lakossági jövedelmek különféle direkt és indirekt mutatói levonható tanulságokkal. A nagytérségi szinten létező nyugat-keleti megosztottság az ár adatokból is könnyen kiolvasható. A fejlettségi mutatókhoz képest két kisebb módosítást szükséges tennünk: az egyébként legfejlettebb Vas, Győr-MosonSopron és Fejér megyék helyett a kedvezőtlenebb mezőgazdasági adottságú Veszprém és Zala megyében a legmagasabb a termékek árszínvonala, ugyanakkor a legalacsonyabb árszínvonal a közepesen fejlett, de kedvező mezőgazdasági adottságú Csongrád és Bács-Kiskun megyékben található. Külön a burgonyát tekintve viszont nagyobb a hasonlóság a fejlettségi adatokkal, a korábban említett ok miatt, vagyis a burgonyánál az ár kialakulásában a lokális vásárlóerő a legfontosabb, a lokális kínálat pedig kisebb jelentőségű. További tanulság, hogy az eltérő helyi árrendszerek miatt a reáljövedelem eltérései nem azonosak a nominális eltérésekkel. Jellemzően pozitív a kapcsolat a
