Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Dusek Tamás: A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten

A zöldségek árszínvonalában az egyértelmű nyugat-keleti lejtő helyett egy középső árgödröt tapasztalunk, Csongrád megye az országos árszínvonal mindöszsze 79,3%-át éri el, majd Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Nógrád és Pest megyét három dunántúli megye követi (Vas, Tolna, Baranya). Szabolcs-SzatmárBereg megye magas árszínvonala különösen figyelemre méltó, az ország legkeletibb megyéjét csupán Budapest, Zala és Veszprém megye előzi meg. SzabolcsSzatmár-Bereg megyénél ugyanakkor a burgonya csak kettő, a gyümölcs csak egy megyében olcsóbb. A gyümölcsök árszínvonala sem mutat teljesen szabályos területi elrendeződést, bár a legalacsonyabb árszínvonalú megyék mind a Dunától keletre, a magasak pedig nyugatra találhatóak. Összességében három megye árszínvonala emelkedik lényegesen az országos átlag fölé, Veszprémé, Zaláé és Budapesté. Ezek a megyék a burgonyát, zöldségeket és gyümölcsöket külön vizsgálva is a legdrágábbaknak számítanak. Budapest magas árszínvonala, ismerve a helyi vásárlóerő nagyságát, nem meglepő. Ugyanakkor Zala és Veszprém megye esetében a viszonylag kedvező helyi vásárlóerő önmagában nem magyarázza a magas árszínvonalat. Ehhez a tényezőhöz hozzájárul a kedvezőtlenebb mezőgazdasági termelési környezet és különösen Veszprém esetében a balatoni turizmus is, mint az a havi ármozgások alapján is érzékelhető. Vas megye helyzete meglepően kedvező, vagyis az összes termék árszínvonala az országos átlag 96,8%-a, és csak a burgonyáé haladja meg az átlagot 5,1%-al. A legalacsonyabb árszínvonalú megyék közül is hármat lehet kiemelni, Csongrádot, Bács-Kiskunt és Jász-Nagykun-Szolnokot. Az első kettő megye közismerten az ország legkedvezőbb növénytermesztési adottságokkal bíró területe. Az évenkénti árszínvonalakat mutató térképeket nézve az eddig elmondottakhoz hasonló megállapításokat tehetünk. Képünket annyival árnyalhatjuk, hogy évről-évre egyes megyék esetében természetesen léteznek kisebb-nagyobb áringadozások, amelyek a több év átlagát mutató térképekhez képest olykor szabályosabb, olykor tarkább képet rajzolnak ki országosan. A maximális és minimális árszínvonal közötti eltéréseket és az árszínvonalak szórását az 1. táblázatban láthatjuk. A legnagyobb eltérést 1996-ban tapasztaljuk, amikor Veszprém megye 57%-al haladta meg a Csongrád megyei árszínvonalat, a legkisebb maximális különbség pedig egy évvel korábban, ugyanezen két megye között volt tapasztalható, 31%-al. További érdekes információt szolgáltat az árkülönbségek jellegénői, ha az egyes termékeknek a megyei átlaghoz képesti szóródását vizsgáljuk meg (2. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy az átlagos árszínvonal és az egyes termékek árszínvonala közötti összefüggés meglehetősen gyenge, és az árak szóródása sem függ az árszínvonal mértékétől, bár nagyon mérsékelt pozitív kapcsolat mutatható ki az árszínvonal és a szórás mértéke között. Ez alól a két legjelentősebb kivételt Veszprém megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelenti. Veszprém megye azért, mert itt nincsenek olyan termékek, amelyeket a megyei átlag alatt lényegesen olcsóbban lehetne megkapni (ellentétben például Zalával, ahol viszonylag olcsó a szamóca,