Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Dőry Tibor. Fogyasztó vállalkozások a régióban

adatközlése értelmében azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek valamivel nagyobb arányban várják a létszám bővülését (18,2%), mint a foglalkoztatási szint csökkenését (13,8%). A masszív többség (68,0%) a helyzet változatlansága mellett voksol. A korábbi fejezetekben leírt tapasztalatoknak megfelelően leginkább a szállításban és az építőiparban mutatkoznak a létszám visszafejlesztésének jelei. Érdekes tendenciaként lehet megemlíteni, hogy a nagyvállalatok a létszám (további) leépítését, a mikro- és kisvállalkozások viszont a bővítését jelezik. Az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők A vállalkozás működését az elmúlt időszakban leginkább akadályozó tényezők közül hármat nevezhettek meg a válaszadók. Nem minden esetben kaptunk azonban három választ kérdésünkre. így adódott, hogy 529 felelet alapján rangsoroltuk a problémákat. Messze a legmagasabb értéket kapta a kereslet (27,8%) és a tőke hiánya (15,7%). A sorban ezután következik a szabályok változékonysága (11,2%), a megfelelő szakemberek (8,3%), majd a kapacitások hiánya (7,8%). A külpiaci értékesítési problémák (7,2%) és a korrupció (7,0%) akadályozó tényezőként való említését követően a munkaerő-hiány (6,6%), a beszerzés nehézségei (6,0%) és az egyéb okok között említett raktározási gondok (9 esetben) zárják a sort. Ágazatok szerint áttekintve a vállalkozások működését korlátozó területeket, az építőipart és a pénzügyeket leszámítva mindenütt a kereslet hiánya jelenti a legfőbb problémát. Az említett ágazatokban, az előbbinél a tőkehiány, az utóbbinál pedig a gyorsan változó szabályozók tekinthetők a vállalkozások növekedését leginkább befolyásoló területnek. Az iparban a minta egészéhez képest némileg módosul a sorrend, mert a kereslet- és tőkehiányt követően a szakemberek, a kapacitások hiánya következik. Érdemes megjegyezni, hogy az első helyeken megjelölt akadályozók - leszámítva a szabályozók változékonyságát - általában olyan piaci tényezők, amelyek vállalati eszközökkel nem javíthatók, hanem bizonyos mértékű állami beavatkozást igényelnek. Gondoljunk az általánosan megjelölt munkaerő illetve szakember hiányra, ami tipikusan képzéspolitikai kérdéseket vet fel. Az értékesítési árak alakulása A kérdőív nem az értékesítési árak várható százalékos növekedésére volt kíváncsi, hanem az inflációhoz viszonyított áremelkedési várakozásokra várt választ. A régióban a kérdésre választ adó 296 vállalkozás közel fele (46,9%) az inflációval azonos mértékű árváltozást prognosztizál (1.5. táblázat). Az inflációnál melynek a Központi Statisztikai Hivatal által megadott hivatalos mértéke 1999 évben 10,0% volt - kisebb mértékű árnövekedést jelez a minta negyede (27,0%). 13,2% vélekedése szerint nem is változnak az értékesítési árak, sőt 9 esetben az árak csökkenését előre vetítő vállalkozások is megtalálhatók a felmérésben. Az