Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)
Dőry Tibor. Fogyasztó vállalkozások a régióban
ágazati és vállalatnagyság 1 szerint mutatják meg a felmérés során nyert eredményeket. A minta összetétele Az 1999 decemberi konjunktúra felmérésre a nyugat-dunántúli régióban 308 kiértékelhető válasz érkezett vissza. A régiót alkotó megyék gazdaságszerkezetét, a vállalkozások sűrűségét figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy az elemzés alapjául szolgáló adatok Győr-Moson-Sopron megye jelentős alulreprezentáltságát, míg Zala megye felülreprezentáltságát mutatják. Az elsőként említett Győr-MosonSopronban választ adó 95 vállalkozás a régiós minta alig harmadát (30,8%) adja, a 85 Vas megyei szervezet 27,6%-ot, a 128 zalai cég pedig 41,6%-ot képvisel (7.7. táblázat). Mint korábban szóltunk róla, az elemzés készítői a kamarák által átadott kérdőívekre támaszkodhattak, így nem tudtak hatással lenni a minta megyénkénti reprezentativitásának növelésére, a kérdőívek ismételt kiküldésére. 7.7. táblázat A minta és a régió jellemzői Jellemzők Győr-MosonVas Zala Nyugat-dunántúli Sopron megye megye régió megye Vállalkozások száma* 30 017 15 009 21 101 66 127 A minta elemszáma 610 235 424 1269 Beérkezett válaszok száma 95 85 128 308 Visszaérkezési arány 15,5% 36,2% 30,2% 24,3% Foglalkoztatottak száma** 107 353 68 436 60 794 236 583 Foglalk. száma a mintában 7806 7727 13824 29 357 A minta reprezentativitása 7,3% 11,3% 22,7% 12,4% * Társas és egyéni vállalkozások összesen. ** A megyékben, illetve a Nyugat-Dunántúlon foglalkoztatottak összlétszáma. Forrás: Megyei statisztikai évkönyvek, 1998; kérdőívek. A régióban választ adók legnagyobb arányban a kereskedelemből (28,9%) és az iparból (28,3%) kerültek ki. Ezt követően az idegenforgalom (9,7%), a gazdasági szolgáltatások (9,1%), a szállítás (6,2%) és humán szolgáltatások (6,2%) következnek, majd az építőipar (5,8%), illetve a pénzügyek (5,8%) zárják a sort. Ennek alapján megállapítható, hogy a mintában részt vevő iparvállalatok és a szolgáltató cégek aránya a nemzetgazdasági átlag körülinek tekinthető. Meg kell jegyezni azonban, hogy a felmérés jellegéből adódóan nem tért ki a mezőgazdasági vállalkozások várakozásainak, gazdasági helyzetének megítélésre. 1 Elemzésünk elkészítése során 4 vállalat méretkategóriát használtunk. Az 1-10 fő közöttieket mikrovállalkozásnak, a 11-50 fő közöttieket kisvállalkozásnak, az 51-250 fő közöttieket közepes vállalkozásnak, illetve a 250 főnél többet foglalkoztatókat nagyvállalatnak tekintettük.
