Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

Kósa László: Kábítószer helyzet Magyarországon...

fiatal korosztályok tipikus kábítószerezési formájává a ragasztók gőzeinek belélegzése. Változatlanul jelentős a gyógyszer visszaélés, illetve a gyógyszer és az alkohol együttes fogyasztása. A kábítószerhez való hozzájutás tipikus módja a recepthamisítás, de gyakoriak a gyógyszertári betörések, lopások a kórházi osztályokról. A nyolcvanas évek elejétől tartó negyedik szakaszban csökkent a visszaélők életkora, s nőtt közöttük a nők aránya. A megfelelő kapcsolatokkal rendelkezők már hozzájuthattak csaknem bármely kábító- vagy kábító hatású szerhez, a fogyasztott drogok köre nőtt. A kemény drogok iránti igény megjelenik, az érintett fiatalok mindent kipróbálnak, amitől kábító vagy euforizáló hatást remélnek. Több kísérlet történik bizonyos anyagok házi előállítására, növények termesztésére (máktea, indiai kender), a korábbihoz képest gyakoribbá vált a kábítószer-csempészet. Ez utóbbi egyrészt abból fakad, hogy hazánk akkoriban a Közel- és Távol-Keletről a nyugati országokba irányuló kábítószer-kereskedelem első számú tartalék útvonala, másrészt viszont, hogy a drogok iránt Magyarországon is van fizetőképes kereslet. A belső piac meglétét bizonyítja, hogy kialakulóban van már a kábítószerek megszerzésével és üzletszerű terjesztésével foglalkozó nagyrészt fiatalokból álló csoportok. Ebben az időszakban 1980 és 1989 között kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (visszaélés kábítószerrel, kóros szenvedélykeltés) miatt 543 esetben történt vádemelés a bíróságon, az elítéltek 92%-a fogyasztó és mindössze 8%-ukat vonták felelősségre kizárólag terjesztésért.

1 Az 1989 óta tartó ötödik szakaszt ismérvei miatt nevezhetjük akár a „klasszikus" kábítószer probléma korszakának is. A rendszerváltás előtt közvetlenül 1988-ban megnyíltak a nyugati határok, a magyarok a világ összes országába érvényes útlevelet kaptak, a Nyugatra történő utazások száma jelentősen megnövekedett. Az import illegális kábítószerek „feketepiaca" fokozatosan kiépült a választék széles spektrumával: heroin, LSD, amfetaminok, kokain, hasis, marihuána. Magyarországon a 90-es évek végére a tömegessé váló amfetamin fogyasztás az illegális kábítószer piac legfőbb jellemzője. Kialakult egy ifjúsági réteg, amelynél a hétvégi szórakozás elképzelhetetlen diszkó látogatás és amfetamin fogyasztás nélkül. A magyar bűnözők reagálva a megnövekedett fogyasztói igényre egyre nagyobb tételekben csempészik be országunkba az amfetamin származékokat és az elosztás, a fogyasztókhoz történő eljuttatás egyre szervezettebben történik. Komoly gondot jelent néhány magyar nagyvárosban elsősorban Budapesten - a heroinfogyasztók táborának bővülése. Ezt a tendenciát jelzi az egészségügyi intézményekben jelentkező heroinbetegek növekvő száma, illetve a túladagolások miatti halálesetek növekedése. A magyar heroinpiac fő ellátói a koszovói albánok, mellettük egyes arab és nyugat-afrikai csoportok vesznek részt a heroin terjesztésében. 1 Bácskai Erika dr.: Drogproblémák: közelmúlt és jelen Pszichiátria Hungária 8. Évfolyam 4.szám 1995. augusztus