Hedonizmus - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 25/2001 (Győr, 2001)

S. Nagy Anikó: A tea kultúrtörténete

Erős Ágost szász választófejedelem szenvedélyesen gyűjtötte őket. (oyan sokat költött rájuk, hogy udvarában a keleti porcelánkereskedőket „Szászország porcelánfülű uzsorásainak" nevezték.) szorgalmazta a csodálatos ismeretlen anyag titkának megfejtését. Alkimistájának, Johann Friedrich Böttgernek sikerült is. Mintáit 1709-ben mutatta be az udvarnál. Egy év múlva a fejedelem megalapította a Meisseni Porcelángyárat. Az első teáskannák és csészék kínai modorban készültek. A chinaserie divatja rövid életű volt. A 18. század közepén az európai porcelán megkezdte önálló életét. A meissenit több kisebb-nagyobb német gyár követte Fürstenbergben, Nymphenburgban, Berlinben, Höchstben, Frankenthalban, Ludwigsburgban. Franciaországban virágzó manufaktúra működött Sevres-ben. Angliában a Bow, Celsea, Derby és a Worchester porcelángyárak emelkedtek ki színvonalas áruikkal. Csodálatosan szép teáskészletek, kannák, csészék, tealevéltartók és a reggeli teázás szokásához igazodó egy- és kétszemélyes reggeliző készletek maradtak ránk ebből az időből. 1757-ben Josiah Wedgwood angol fazekasmester feltalált egy olcsóbb, könnyen díszíthető keménycserepet. Elsőként vallotta, hogy a formának a funkciót kell szolgálnia. ( figyelmeztette munkásait, hogy ügyeljenek arra, hogy a fedelek jól illeszkedjenek a kannákra, és a füleket kényelmesen lehessen megfogni.) A bécsi porcelángyár 1719-ben kezdte meg működését. Finom festésével szerzett magának hímevet. Fénykorát a 18-19. század fordulóján élte. Termékeiből bőven (és vámmentesen) jutott Magyarországra is a 19. század elején alapított cseh porcelángyárak termékeivel együtt. (A teáskészletek rózsás-indás díszítményei a polgárasszonyok többségének a legfőbb szépséget jelentették.) A hazai porcelángyártás megindulásával a polgárság szélesebb rétege is hozzájuthatott az áhított edényekhez. A módosabb polgárok teaestélyein herendi porcelánnal terítettek. Fischer Mór sikere az 1855-ös és az 1867-es párizsi, az 1873-as bécsi világkiállításon a herendi porcelán máig élő hírnevét alapozta meg. Thea assamica Az angol Richárd Bruce talált rá 1823-ban. Nevét Ássam vidékéről kapta, ahol őshonos. Termesztését a harmincas években kezdték meg. Az első szállítmány (12 láda) 1838-ban érkezett Londonba. Tíz évvel később már Ceylon szigetén is folytak eredményes kísérletek. Az indiai tea nagyobb levelei több koffeint tartalmaztak, mint kínai rokonuké, főzetük erősebb volt. A kedvező klíma, az egyenletes hőmérséklet és a bő csapadék lehetővé tette, hogy állandó minőséggel, egész évben szüreteljenek. Az ültetvényeken nagyüzemi termelés és gépesített feldolgozás folyt. A termelést kezdettől fogva kereskedelmi szempont vezérelte. A nagy ültetvények részvénytársaságok kezében voltak, értékpapírjaikat jegyezték a Londoni Tőzsdén. A nyolcvanas években közel hatvan nagyobb társaság működött Indiában. Kalkutta kikötőjéből egyre több és jobb minőségű árú került a londoni teaauk-