Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

FAZEKAS CSABA: A FÁBER-APÁTI PER A Tanácsköztársaság „vallásügyi likvidáló biztosainak" felelősségre vonása 1920-ban

alapuló, tartalmas kutatásai közül érdemes VÖRÖS BOLDIZSÁR munkáira felhívni a figyelmet, publikációi közül ld. pl.: 1848^9 történelmi személyiségei - 1918-19-ben. In: HUDI JÓZSEF - TÓTH G. PÉTER (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Veszprém, 1999. 45-50. p.; Babits Mihály és Molnár Ferenc kiadatlan írásai az Imre Sándor-hagyatékban. In: Történelmi Szemle, 1999. 1-2. sz. 177-189. p. stb. A Tanácsköztársaság egyházpolitikai vonatkozásaival az utóbbi években foglalkozó publikációk közül ld. pl.: GERGELY JENŐ: Prohászka Ottokár és a Tanácsköztársaság. In: SZABÓ FERENC S.J. (szerk.): Prohászka ébresztése II. Bp., 1998. 127-157. p. Megkíséreltük továbbá széles körű forrásfeltárással a Tanácsköztársaság vallásügyi igazgatását feldolgozni: FAZEKAS CSABA: A „Vallásügyi Likvidáló Hivatal" 1919-ben. In: Pölöskei Ferenc Stemler Gyula (szerk.): Múltból a jövőbe. Tanulmányok. Bp., 1997. (Az ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszékének doktori iskolája. 1. Füzet.) 63-101. p. (ebben a tanulmányunkban ld. az 1. fejezet további bőséges forrás- és irodalomjegyzékét is); további vonatkozó publikációink közül ld.: „Örök időkre fantom marad..." Az ikladi evangélikus lelkész tézisei a kommunizmusról 1919-ben. In: ASZTALOS TAMÁS (szerk.): Egy múzeum szolgálatában. Negyven éves az Aszódi Petőfi Múzeum. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére. Aszód, 1998. (Múzeumi Füzetek, 48.) 229-234. p.; Ismeretlen Prohászka-dokumentum a Tanácsköztársaság korából. Tiltakozás az egyházi birtokok „likvidálása" ellen. ín: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica. Tomus IV. Addenda. Miskolc, 1998. 147-163. p.; Az esztergomi főegyházmegye az 1919-es Tanácsköztársaság idején. (Dokumentumközlés) In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok - Regnum, 1998. [2000.] 3-4. sz. 157-171. p.; rövidebb közleményeink közül: Az 1919-es Tanácsköztársaság és az egyházak. Egy megkerült dokumentum. In: Magyar Nemzet, 1999. július 1. 10. p. stb. A korábbi szakirodalomban 1919 egyházpolitikai vonatkozásainál rendszerint a politikai-ideológiai szempontok és nem a történeti hűségre való törekvés dominált. Ezekre ld. pl.: KAKUCSI LIEBNER JÁNOS: A kommunista egyházüldözés Magyarországon. In: HUSZÁR KÁROLY (szerk.): A proletárdiktatúra Magyarországon. A bolsevista rémuralom hiteles története. Bp., 1920.; illetve: ORBÁN SÁNDOR: Az esztergomi érsekség a proletárdiktatúra ellen és az ellenforradalom felülkerekedéséért (1919). In: ZOLNAY LÁSZLÓ (szerk.): A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban. A felső Duna-szakasz hadműveleteinek leírásával. Bp., 1960. 101-120. p.; BELLÉR BÉLA: A Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról. In: Világosság, 1962. 7-8. sz. 97-101. p.; SZALVA JÁNOS: A Tanácsköztársaság egyházpolitikája. In: Világosság, 1979. 3. sz. 138-143. p.; OTTLYK ERNŐ: AZ 1918-19-es forradalmak és az evangélikus egyház. In: Theológiai Szemle, 1959. 1-2. sz. 1-15. p. stb. A vallásügyet az általánosabb áttekintések épp csak említették, pl.: SZAMELLAJOS: Kulturális igazgatás a Magyarországi Tanácsköztársaságban. In: SARLÓS MÁRTON (szerk.): A Magyar Tanácsköztársaság állama és joga. Bp., 1959. 133-158. p., 146. p. Paradox módon a leginkább történeti hűségre törekvő, a legtöbb intézmény- és politikatörténeti adatot közzétevő feldolgozás (azóta is lényegében egyedülálló módon) közvetlenül az események után látott napvilágot: BALANYI GYÖRGY: Egyház és vallás. In: GRATZ GUSZTÁV (szerk.): A bolsevizmus története Magyarországon. Bp., 1921. 585-618., 840-842. p. Ehhez hasonlóan ld. még: JANKOVICH SÁNDOR: Az egyház a Tanácsköztársaság idején. In: Katolikus Szemle, 1969. 1-4. sz. 15-24., 121-131., 234-242., 346-356. p. Az 1980-as évekre egyébként alaposan megcsappant a Tanácsköztársasággal foglalkozó publikációk száma, ugyanakkor sokkal árnyaltabb, körültekintőbb tanulmányok láttak napvilágot. Ld. pl. (historiográfiai szempontból is alaposan): HAJDÚ TIBOR: 1918-19. Két forradalom utóélete. In: Medvetánc,