Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

FAZEKAS CSABA: A FÁBER-APÁTI PER A Tanácsköztársaság „vallásügyi likvidáló biztosainak" felelősségre vonása 1920-ban

megtámadását nemcsak célba vette, hanem ezeket az osztályokat fegyveresen, valójában meg is támadta. A Btkv. 153. §-a az ilyen csoportosulást lázadásnak minősíti és így Kun Béla és társai véres és szomorú uralmuk létesítésével a lázadás bűntettét követték el. Az előadottakból kitünőleg már vádlottak pusztán azokkal a tényekkel, hogy a proletárdiktatúra keretében kifejtetteket látva, s így ismerve s tudva elhelyezkedtek s ennek szolgálatában kifejtettek dacára tisztet is vállaltak, egy lázadó csoportnak lettek tagjaivá éspedig tisztükből, cselekményükből megállapíthatólag nemcsak közlegényt, hanem vezetői és felbujtói minőségben. Tisztükben ugyanis Fáber Oszkár az általa tervbe vett és szeparációnak s szekularizációnak nevezett műveleteken s keresztülvitele céljából helyettesével, Apáti Györggyel egyetértően rendeleteket bocsájtott ki, melyekkel állami nevelési és oktatási intézetek, az egyházak, hitfelekezetek és az ezek által kezelt alapítványok vagyonának, úgyszintén a tudományos könyvtáraknak köztulajdonba s illetve minden ellenérték nélkül az úgynevezett tanácsköztársaság részére való át- és elvételét rendelte el. Ezen rendeleteket az ún. munkástanácsok hajtották végre, és ennek folyományaként bizottságokat küldöttek ki, amelyek részben karhatalommal, részben anélkül — amint az a főtárgyaláson kihallgatott tanúk vallomásaival és a felolvasott jelentésekkel bizonyítva van - megjelentek [...]' és ezekben leleltározták a talált pénzeket és egyéb értéktárgyakat elvitték, sőt többeket lakóházaikból is kitelepítettek. Vádlottak azonban ezt megelőzőleg azon okból, hogy a sértetteket az ellenállástól elriasszák, egy rendeletet bocsátottak ki, amelyben a nem engedelmeskedőket a forradalmi törvényszékkel fenyegették meg, aminek következtében is a vagyonúkban ekként megtámadott és kellőképpen megfélemlített sértettek ellenállást tanúsítani nem mertek, sőt ilyent meg sem kísérelhettek. A munkástanácsoknak Fáber Oszkár és Apáti György rendeletei folytán kiküldött bizottságok által [...]

2 előzetes kilátásba helyezésével véghez vitt ezen tevékenységei, még ha egyes esetekben az udvariasság és az illem keretei között bonyolítottak is le, tulajdonképpen nem voltak egyebek, mint a megnevezett institúciók* vezetői, tehát egyes személyek ellen erőszakosan elkövetett cselekmények, mert elképzelhetetlen, hogy ezek különös tekintettel arra, hogy mindenhol és állandóan ellenük izgattak akkoriban és ellenük hangolták a tömegeket, a Damoklész kardjaként fejük fölé illesztett represszáliák

4 nélkül, tehát csak puszta felhívásra vagyonukat és létfenntartásukra szolgáló pénzüket önként átengedték volna. Az adott körülmények között a Fáber Oszkár által hangoztatott szeparáció és szekularizáció is csakpuffogó frázis volt és a vádlottaknak ezen a címen véghez vitt 1 Itt az érintett egyházi intézmények felsorolása található, ezek közlésétől eltekintettünk. 2 Irathiba miatt olvashatatlan két szó. 3 Egyházi és oktatási intézmények. 4 Represszália = megtorlás.