Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

VlGH JÓZSEF: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A KRIMINÁLPOLITIKAI ELVEK TÜKRÉBEN

az állami igazságszolgáltatással szembeni elégedetlenség, az igazságtalanság érzése és a szigorú, a megtorló büntetés igénye. Becslések szerint a lakosságnak mintegy negyede, harmada válik bűncselekmény áldozatává minden évben. Ez azt jelenti, hogy egy adott időpontban az ország lakosságának túlnyomó többsége már volt bűncselekmény áldozata, mintahogyan az elkövetők aránya is meghaladja az 50%-ot. így az igazságszolgáltatás igazságos volta erősen megkérdőjelezhető, s ezzel párhuzamosan a hatékonysága is. Vagyis a jelenlegi igazságszolgáltatásunk alapvető reformokra szorul a felelősségre vonás célját, eszközeit, szervezeti kereteit tekintve egyaránt. Érdemes itt idézni két neves bűnügyi szakembert. Az egyik szerző a kanadai Denis Szabó, aki a „Milyen lesz a bűnözés és az igazságszolgáltatás az ezredfordulón?" c. tanulmányában (Magyar Tudomány. 1991. 4. sz. 411. o.) ezt írja: „A büntetőpolitikai intézmények egy fuldoklóhoz hasonlítanak. Minden ideiglenesen hozott intézkedés ellenére tarthatatlanná vált a krízis helyzet. Raymond Gassin professzor szerint a krízis állapot azt eredményezi, hogy a régi módon működő büntetőpolitikai intézmények egyre jobban elszakadnak a valóságtól. Ez alatt azt kell érteni, hogy a büntetőpolitikai intézményrendszer legkülönbözőbb szektorai és dimenziói válságba jutottak. így maga a büntetőjog, a rendőrség, a vádhatóság, a bíróság és a büntetés végrehajtási szervek, továbbá a bűnmegelőzés és a szociálpolitika intézményrendszere is. Ez a hatalmas intézményrendszer és organizáció szinte üresen működik, üresen abban az értelemben, hogy nincs hatása a valóságra, hiszen a bűnözés folyamatosan és állandóan emelkedik." Más szerző, egy amerikai kriminológus úgy fogalmaz „A resztoratív igazságszolgáltatás állami kezdeményezése" c. tanulmányában: „Az amerikai igazságszolgáltatás a krízis állapotában van. A gyakorlati szakemberek kimerültek és frusztráltak ... A jelenlegi igazságszolgáltatás költségei hosszú távon elviselhetetlenek. Az áldozatok az eljárás folyamán újra viktimizálódnak. Az elégedetlenségnek ez a széles körben elterjedt érzése elvezetett az igazságszolgáltatási rendszer újragondolásához és egy alternatív rendszer kidolgozásához, amit resztoratív igazságszolgáltatásnak nevezünk." Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a bün és a bűnhődés csökkentése elsősorban nem a már elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos társadalmi reagálás az „igazságszolgáltatás" tökéletesítésével biztosítható, — noha ez is igen fontos eszköz — hanem a bűnözés egyéb állami és társadalmi megelőzése útján, ami megfelelő feltételek megteremtésével biztosítható. A bűnözés csökkentéséhez tehát nem csak a felelősségre vonási rendszer alapvető reformjára, hanem a társadalmi reformok sokaságára is szükség van. Az állami bűnmegelőző intézkedések mellett egyre növekvő szerep hárul a társadalmi önszerveződésre. Ma már világosan látható, hogy az állam a maga apparátusával képtelen felismerni és megvalósítani mindazokat az intézkedéseket, amelyek a bűnözés csökkenéséhez vezetnek. Ezért fokozódik a szerepe az olyan bűnmegelőző tevékenységnek, amit maga a lakosság, a lakosság különböző szervezetei végeznek természetesen az állam, a helyi hatóságok helyeslésével és anyagi támogatásával.