Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN

kat, különféle kendőket, asztal- és ágynemüket, valamint különféle háztartási felszereléseket 32 aranyforint értékben, s ezeket kedve szerint használta. Ezen kívül a Gvrchen birtokon lakó jobbágyoktól az adót beszedetve 90 aranyforintot elvett, a birtokot pedig teljesen irányítása alá vonta, mindezzel több, mint 2000 aranyforint kárt okozva.

117 1402. március 10-én Tamás fiai: Vesszős és Töttös, bátmonostori nemesek, két familiárisukkal, udvarbírajukkal, 90 jobbágyukkal Janusy-i Péternek és testvéreinek a házára rontottak, onnan 4 lovat elvittek, a következő nap Péter hitvesét házából kivonszolták, ruhájától megfosztották, ládáját pedig feltörvén, két ékköves haj éket, egy ezüst övet, 4 ezüst kelyhet, 7 aranyozott ezüst haj éket, két embernek való fegyverzetet összes tartozékával, nemesi ruháikat, 4 asztali készletet, 6 ökröt, takarókat és ágyterítőket, párnákat, lepedőket vittek el, mintegy 1000 arany forintnyi kárt okozva mindezzel.

118 A konvent hatalmaskodásokat vizsgáló hiteleshelyi gyakorlatában a 14. század utolsó harmadában jelent meg,

119 a 15. század folyamán pedig egyre „divatosabbá" vált a javak és személyek váltságdíj érdekében történt elrablása. A váltságdíj az esetek többségében készpénz volt, de előfordult annak természetbeni kiegyenlítése is. Külön is szót kell még ejteni a hatalmaskodások talán legszélsőségesebb típusáról, amelyek már-már katonai hadmüveleteknek is minősíthetők. Ezekben az esetekben ugyanis nemcsak a résztvevők kerültek ki a várkatonaság köréből, de a bevetett harceszközök, a megtámadott település jellege, illetve az anyagi veszteségek nagysága és az emberi áldozatok száma miatt is gyakorlatilag háborús viszonyokról beszélhetünk, amelyről az oklevelek szóhasználata is tanúskodik. Ilyen esetről a konvent két - egyaránt 1493. szeptember 26-án kiadott oklevele

120 - is beszámol. Ezek szerint 1490-ben Hlapchych-i Kyshorwath János, 8 társával és familiárisaikkal fegyveresen, hadi gépezetekkel (ingenium belli), ellenség módjára (more hostili) Geréb László gyulafehérvári püspöknek és Wyngarth-i Geréb Péternek Valkó megyei Iwankazenthgyergh (Ivankovo - Horváto.) nevü mezővárosára (oppidum) rontottak, ottani kastélyukat elfoglalták,

121 sok familiárisukat megverték, megsebesítették és megölték. Az ott talált összes javaikat felprédálták, sok 117 A konvent 1478. febr. 3-án kelt oklevelét átírta Bátori István ob., 1478. nov. 28. DL 26015 (NRA. 1526. 37.) R.: KŐFALVI, 2000. 799. sz. 118 DL 78488 (Zichy cs. zsélyi lt. 212. 1054.) R.: KŐFALVI, 2000. 478. sz. 119 A pécsváradi konvent 1385. febr. 10-én kelt jelentése szerint Chati fia: János pécsi hospes és mohácsi viceofficiális, urának, Litteratus Mihály pécsi várnagynak a parancsára a margitszigeti apácák Jenew (Jenő - Baranya m.) nevü birtokára tört, s az ottani jobbágyok disznóit és marháit elhajtatta, a falu népe által az esetet kinyomozni küldött Göndör Jánost pedig elfogatta és addig tartotta vasban, mígnem annak jobb lába kisebesedett, és akit csak 4 forintért, valamint 1 zsák takarmányért engedett szabadon később pedig az apácák Chcber fia: Mihály nevü jobbágyának rétjein legelő marháit hajtatta el, és csak 4 dénárért adta vissza. DL 7130 (Mon. Poson. 52. 16.) R.: KŐFALVI, 2000. 367. sz. 120 DL 20056 (NRA. 1559. 6.) R.: KŐFALVI, 2000. 832. sz. és DL 20057 (NRA. 1559. 7.) R.: KŐFALVI, 2000. 833. sz. 121 Jellemző lehetett a helyzetre, hogy az oklevél az 'expugno', 'megvív, bevesz' jelentésű igét használja a város elfoglalására.