Bűn és bűnhődés II. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 24/2001 (Győr, 2001)

KŐFALVI TAMÁS: A HATALMASKODÁS BŰNE A KÖZÉPKORBAN

talanságát hangsúlyozzák a 'nem tudni, mi okból',

108 az 'ok nélkül' (sine causa), vagy az ártatlanul (sine culpa)

m kifejezések használatával. Egy esetben - amelyről a konvent 1358. szeptember 28-án kiadott oklevele

110 tesz jelentést - a bűncselekmény oka tévedés volt, Zyrch-i Iván fia: Iván mester jobbágyai ugyanis, uruk parancsára, szeptember 8-án Töttös fia: László mestert, miközben Wrachk nevü szolgájának háza felé tartott, nyíllal súlyosan megsebesítették, mert Miklós fia: Cosmas nevü szolgájával - akit meg akartak ölni - összetévesztették. A bűncselekmények okainak feltárásában így leginkább csak következtetésekre hagyatkozhatunk. A megvizsgált esetek azt mutatják, hogy a hatalmaskodások hátterében az esetek döntő többségében gazdasági jellegű indokok húzódtak. Ezek a cselekmények ugyanis legtöbbször a megtermelt javak, a vagyontárgyak, a termelési eszközök, illetve a termelő erők eltulajdonítását célozták, így a hatalmaskodások legfőbb okaként az anyagi haszonszerzés nevezhető meg. Kisebb, de még mindig nem jelentéktelen az aránya azoknak az eseteknek, amelyeket a vélt vagy valós sérelmekért elkövetett bosszú vagy az önbíráskodás motivált. Valószínűleg ez lehetett a fő mozgatórugója azoknak a hatalmaskodásoknak, amelyek már amúgy is perben álló felek között játszódtak le.

111 Az esetek közt csak néhány olyan van viszont, amikor a bűncselekmények célja kizárólag az anyagi károkozás volt, az elkövetők közvetlen anyagi haszna nélkül. Erre példa, amikor Szekcsői Herchegh Péter mester jobbágyai, 1379. április 3-án Töttös fia: László mesternek Tothy (Tóti - Bodrog m.) nevü birtokán lévő két malmát, 1381. december 13-án pedig Felharazthy nevü erdejét gyújtották fel.

112 4. A hatalmaskodások jellege A hatalmaskodási esetek, jellegüket tekintve igen nagy változatosságot mutatnak. Célszerű ezért főbb típusaik szerint csoportosítani azokat.

113 A legélesebb határvonal az anyagi jellegű és a személyek ellen irányuló esetek között húzható. Az megvizsgált esetek alapján az anyagi jellegű hatalmaskodásokon belül az alábbi csoportok képezhetők: (1.) termelőeszközök (2.) anyagi javak, vagyontárgyak (3.) 108 109 110 1498. 12. 31. (DF 233561), 1500. 11. 04. (DL 88856), 1505. 09. 20. (DF 233303) 1374. 09. 28. (DL 77595), 1437. 12. 21. után (DL 94181) DL 77237 (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 406.) K.: Z. III. 132-134. (85. sz.) R.: KŐFALVI, 2000. 248. sz. 111 Minthogy a peres viszony keletkezése, a perfüggés (litis pendentia) beállása mintegy befagyasztotta a felek kapcsolatait, illetve zárolta a per alatt lévő vagyontárgyakat és jogokat, ezért súlyosbító tényezőnek számított, ha valaki hatalmával visszaélve ezen az állapoton változtatott. BÓNIS-DEGRÉ-VARGA, 1996. 58., BÉLI, 1996. 127. 112 A konvent 1382. máj. 18-i jelentéséből. DL 77849 (Zichy cs. zsélyi lt. 211. B. 661.) K.: Z. IV. 225-227. (190. sz.) R.: KŐFALVI, 2000. 359. sz. 113 Természetesen a hatalmaskodások konkrét esetei szinte soha nem sorolhatók be kizárólagosan egyik vagy másik kategóriába, hiszen azok elkövetésekor egyszerre több jellemző is jelen lehetett.