Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

Lajos), aki valószínűleg Gulyás Lajosnak köszönheti az életét. Egy kocsiba sikerül tuszkolnia a tömegből a tisztet, s a tanácsházára viszi. Itt továbbra is testével védi Mátét, miközben ő is több ütést kap, mert a katonák kijelentik; „ők nem állnak egy ávós védelmébe." Mégis sikerül a tanácsházára menekítenie Mátét. Itt drámai jelentek játszódnak le. Ezt is a lelkész szavaiból tudjuk. Az emberek közül az egyik azt mondja; „Ezért tartottunk benneteket, hogy halomra lőjétek a melósokat?!" - egy fiatalember köpött. Én akkor 15-20 ember előtt azt mondtam; „Ez nem emberséges". A behozott katona a mosdótál felett megmosakodott. Amikor vizet kért a mellettem lévő férfi is odaszól; „Az én anyósomat is megöltétek, én pedig a segítségetekre voltam." Én akkor kezet fogtam ezzel az emberrel és azt mondtam; „Ez emberséges magatartás." Beszédem hatására Máté határőrtiszt odaszólt nekem; „Lelkész úr, ne hagyjon el, mert engem meglincselnek." Mikor este elmegy a tanácsházáról, csitítja a nagy tömeget, akik az ávósok kiadását követelik. „Barátaim én a levéli református pap vagyok. Gyilkosok akartok lenni?" Ezzel gyakorlatilag véget ér Gulyás Lajos mosonmagyaróvári részvétele. Jelentős szerepe volt a komoly vérontás megakadályozásában. További kihallgatásán is bátran viselkedik. A tanácsvezető bíró sajátos kérdést szegez neki; „Véleménye szerint mire ment ki a játék 1956-ban?" (Külön gondolatokat érdemelne az elnök gondolatmenete mikor a nemzet élethalálharcát „játékának minősíti). Gulyás Lajos válasza; „Csupán önmagamnak alkottam véleményt, amelyet soha senkinek nem mondtam, meggyőződésem az volt, hogy a nép a magyar élet minden területén független sajátos szocialista életet akar... Nem magyar irányítású, szovjet irányítású szocialista szervek voltak. Ahogyan benne éltem, ahogyan például az Alkotmány szabad igehirdetési szabadságot biztosít, korlátozva voltam lelkipásztorkodási munkámban." Később; „A látható egyház itt él a földön, a társadalmi életben a lelkésznek ilyen értelemben is politikai hivatása is van. Ha a kormány olyan törvényt hozna, amely az embert az istennel szembeállítja, akkor azt kell tenni, amit az isteni törvény mond." Később újabb elnöki kérdés következik; „Tett-e a Kádár kormányra nyilatkozatot?" Gulyás Lajos válasza; „Annyit mondtam; megdöbbentő, hogy most mikor a harcok folynak, magyarok százai esnek el, a Kossuth Rádió tánclemezekkel szórakoztat... Kádár János az én véleményem szerint nem saját elhatározása szerint cselekszik...a szovjet géppisztolyok állnak a háta mögött." Gulyás Lajos bátorsága gályarabnak ment elődei bátorságához és kiállásához hasonlítható. Reménye sok nem lehetett. Valószínűleg úgy érezte utolsó szavaival lehet legnagyobb hatással nemzetére, s talán, talán egyszer még elolvassa valaki e szavakat.