Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése
ARADI GÁBOR Kis bűnök, kis büntetések A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése 1855-1858 között A városilag kiküldött járásbíróságok intézménye a neoabszolutizmus korában működött Magyarországon. Sajátos szüleménye volt annak a Bécs által megindított törekvésnek, mely először tett kísérletet arra, hogy szétválassza a közigazgatást és az igazságszolgáltatást hazánkban. A szétválasztás alapját az 1849. március 4-i oktrojált birodalmi alkotmány képezte, mely kimondta a két hatalmi ág elkülönítését. Ez a különállás az 1849-től 1861-ig tartó időszakban állt fenn. Ennek az intervallumnak 1861. április 30-án lett vége. Ekkor az 1860. október 20-án kelt „Októberi diploma" alapján visszaállították Magyarországon a korábbi közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetet. A két hatalmi ág önállósága legnagyobb mértékben 1850 és 1854 között, az úgynevezett ideiglenes szakaszban valósult meg. Ebben a rövid szakaszban a jogszolgáltatási szervezet különállása a legalsóbb fokig intézményesült. A bírósági szervezet első fokozata a járásbíróság lett. Ez az állapot nem sokáig maradt így. Ferenc József már 1851. december 31érí hatályon kívül helyezte az olmützi alkotmányt, azonban ennek gyakorlati következménye csak 1854-től kezdve lett. Amikor is a közigazgatás és az igazságszolgáltatás egymáshoz való viszonyában visszalépés történt. Legalacsonyabb szinten nagyrészt megszűnt a bírósági szervezet önállósága. Itt a rendelkezések az államhatalom hatóságaira bízták az igazgatás és a jogszolgáltatás kettős feladatát. 1 Ennek ellenére létesültek tisztán politikai, igazgatási feladatok ellátására rendelt szolgabírói hivatalok. Ugyanezen a szinten, mintegy „ellenpárként" tisztán jogszolgáltató fórumokat is szerveztek, városilag kiküldött járásbíróságokat. Ezek a bíróságok átvették az igazságszolgáltatás feladatának egy részét a megyei törvényszékektől. Olyan helyeken állították fel őket, ahol a törvényszéki szék1 Fontos azonban ehhez azt hozzátenni, hogy a szolgabírói hivatal elöljárójának mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás területére érvényes képesítéssel rendelkeznie kellett. Abban az esetben, ha pl. a bírói hivatal ellátásához szükséges végzettséggel nem bírt erre - tehát hangsúlyozottan bírói feladatra - egy segédet kellett alkalmazni, aki ezt a szerepet önállóan és saját felelősségére betölthette. Ez, véleményem szerint azt jelzi, hogy bizonyos mértékig az igazságszolgáltatás önállósága, legalább is a szolgabírói hivatalon belül továbbra is megmaradhatott így. Az erre vonatkozó jogszabályok megtalálhatók: Magyarországot illető Országos Kormánylap. Továbbiakban: MOK. 1853.1. kötet 1. rész 93.p.
