Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
DOMINKOVITS PÉTER: HATÁRVIDÉKEN - „Számosállat" tolvajlások a
Pogány György nevű férfi szekerét feltörte, onnan puskákat, szablyákat, ruhákat lopott el, illetve eltulajdonította az azon lévő ládát is. Ugyanazon évben nemcsak a Nádasdy Ferenc földesurasága alatt álló Csepreg mezőváros ispánjának szolgáját fosztotta ki, hanem egy soproni asszony két eltolvajlott lovát is nála, mint orgazdánál találták meg. Bár a vádlott határozottan kijelentette: ő már mindezen dolgokban a sértett felekkel megalkudott, de a vád képviselője Werbőczy Hármaskönyve II. rész, 32. címe alapján ítéletet kért. Az úriszék elevenen kerékbetörést mondott ki, minthogy Tauber vitathatatlanul tolvaj személy, a szekér feltörését maga sem tagadta, továbbá egy gátai ember meglopását pedig a bírák is bizonyítottnak tudták. 15 Ugyanakkor hasonló típusú vétek finom különbözőségeit, illetve a bíráskodó fórumok jogértelmezésének differenciáit az alábbi eset is érzékelteti. 1660. augusztus 28-án Niczky Boldizsár peresznyei castellumában úriszéket tartott. Bezerédy György, Sopron vármegye alispánja elölülésével tevékenykedő, döntően jeles megyei hivatalnokokból álló nagyszámú testület több más per mellett azon Finta György esetét is tárgyalta, aki 1658-ban Szent Márton nap táján (november 11. körül) Németh Orsik egy 1,5 esztendős tulkát a földesúr udvarában más malefactorokkal együtt leterítette, feldarabolta, s a húsát saját háza kemencéjében rejtegette. Az elmúlt Mária Magdolna nap táján (július 22. körül) a vádlottért 100 ft kötés (vinculum) alatt hárman vállalták a kezességet, kijelentve: ők szolga társukat a földesúr akarata szerint elő fogják állítani. Ezt sajnos a fenti tárgyalásra nem tudták megtenni, így az asszony férje az 1613: 23. tc. alapján ítéletet kért. Az úriszék a kezeseket a 100 ft megfizetésére késztette, Kertészt pedig a vád három fővel történő bizonyítására kötelezték. A folyamatosan vezetett perjegyzőkönyvből kiderült: a bírósági eljárás során Kertész is bűnrészes volt (lehetett?) az állat orozva történő levágásában, így magát a vádlót is 20 ft-os büntetés megfizetésére ítélték. 16 A korábbi, magánlevelezésen alapuló példákból kitűnik az érintett földesurak - föntebb pl. a Nádasdy család tagjai - érdekeltek voltak az érzékeny vagyoni kárt okozó állattolvajlások kiderítésében, hathatós orvoslásában. E tényt csak aláhúzzák a tárgyalásunk zömét kitevő alábbi esetek is, ahol Széchenyi György győri püspök elsősorban nem Győr vármegye főispánjaként, hanem mint az érintett települések földesura járt el. Ez a gondossága nemcsak a forrásszövegekben szereplő keszői uradalomhoz tartozó falvakat érintette, hanem a belső rend és vagyonbiztonság védelme ugyanígy jellemezte Győr vármegyei birtokai esetében is. Ezt bizonyítja az 1668. június l-jén a megye Öttevényszigeten, Horváth János maleficiáiról tartott hivatalos tanúkihallgatás is. Horváth ugyanis - Bertalan Istókkal együtt - fölvert egy kimlei embert, Barátföldön egy keresztény rabot bántalmazott és fosztott ki, győri emberektől három lovat, Püski községből pedig 4 ökröt rabolt. Továbbá - más 15 Úriszék 689-690. p. 16 Györ-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, IV.A.l.p. Acta Iuridica, Tom. 1. fasc. 35. No. 16. Az úriszék bírái: Bezerédy György alispán, Beleznay Ferenc, Nagy György szolgabírák, Segedy Ferenc, Pallonay István, Horváth Ferenc esküdtek, továbbá Nagy István és más jogtudó személyek.
