Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

lük szemben fellebbezését a szekszárdi ügyészség visszavonta — ejtette. A vád az elítéltek esetében a büntetések szigorításáért, három első fokon felmentettel szemben a bűnösség kimondásáért, míg az első fokon elítéltek védői a bűnösség megállapítása és a felmerült perköltségek mértéke ellen fellebbezett. A kir. tábla Balogh Károly vezette tanácsa ítéletével, az első fokú határozatnál jóval alaposabbnak tűnő jogértelmezéssel és indoklással, tizenkettő első fokon elítélt vádlottat mentett fel mindennemű vád alól, javarészt a választói jog megsértésének vétsége alól. Ezt a fentebb leírtak mellett a Kúria 38. sz. döntvényével magyarázta, mely szerint a feljelentés akkor érvényes, ha ezt a politikai jogukban sértettek indítványozzák.

112 A másodfokú ítélet hat vádlottal szemben fenntartotta elmarasztaló határozatot, de mérsékelte az első fokon kiszabott büntetéseket. Eszerint: Gettlinger Mártont közcsend elleni kihágásért főbüntetésként 40, mellékbüntetésként 20 korona pénzbüntetésre, Piszker Istvánt egy rendbeli könnyű és egy rendbeli súlyos testi sértés vétségéért főbüntetésként 1 havi fogházra, mellékbüntetés képpen 20 korona pénzbüntetésre, Gábriel józsefet egy rendbeli hatóság elleni erőszak bűntettéért hat havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre, Maczkó Józsefet egy rendbeli súlyos testi sértés vétségéért 14 napi fogházra és tíz korona pénzbüntetésre, Herr Frigyest egy rendbeli súlyos és egy rendbeli könnyű testi sértés vétségéért tizennégy napi fogházra és 20 korona mellékbüntetésre, míg Biró Györgyöt, fenntartva az első fokú ítéletben foglaltakat, hatóság elleni erőszak vétségéért két havi fogházra ítélte a bíróság. A perköltségekre tekintettel a bíróság helyben hagyta az első fokú határozatot anynyi változtatással, hogy két tanú kihallgatásáért további 20 koronával terhelte Maczkó Józsefet.

113 A bíróság ítélete ellen a főügyész tizennyolc vádlott terhére, míg Darányi Ferenc ügyvéd Gábriel József és Bíró György javára semmiségi panaszt adott be. A harmadfokú, immár jogerős ítélet meghozatalára 1905. március 28-án, Budapesten a Kúriánál került sor. A Kúria az elé kerülő ügyeket már csak aszerint vizsgálta, hogy az ítélkező bíróság betartotta-e az alaki és anyagi büntetőjog szabályait,

114 s mivel a Kúria Losonczy Ödön vezette tanácsa ilyen szabálytalanságot nem talált — a kir. koronaügyész-helyettes például már a tárgyalás előtt visszavonta a főügyész semmiségi panaszát —, a pécsi ítélőtábla ítéletét helybenhagyta."

5 112 A pécsi ítél*tábla 1173/1904. sz. ítélete, BML Pl i. IV. 902/372. 113 uo. 114 Magyar jogtörténet..379. p. 115 A kir. Kúria 2955/1905. B. sz. ítélete, BML Pl i. IV. 902/372.