Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

merteti egyenként a gyanúsítottakra rótt bűncselekményeket, de a nyomozást befejező végzéshez képest teljesen új kategória az eljárásban a választói jog megsértésének vétsége, illetve nagyobb számban fordul elő a hatóság elleni erőszak bűntette, viszont nem szerepel az izgatás vétsége. A vádirat indoklásába foglalt, a tragédia körülményeinek leírása gyakorlatilag megegyezik az általam bevezetőben előadottakkal.

74 A vádirat ellen negyvennyolcan adtak be kifogásokat,

75 így a per a vád alá helyezés szakaszába lépett. Vád alá helyezési szakasz A vád alá helyezésről a törvényszék elnökéből és még két bíróból álló vádtanács döntött. A szekszárdi törvényszék dr. Selcz József elnök vezette vádtanácsa több napos tárgyalás után június 26-án hozta meg határozatát, melyben elfogadva a vádirat álláspontját, igazolva látta, „hogy az egyes bár nem mindig közvetlenül a hatósági személyek ellen intézet bűncselekményeknek ama közös czéljuk volt, hogy a hatósági küldöttséget eljárásának abbanhagyására, az eljárás meghiúsítására kényszerítse, ami be is következett és ami által a még le nem szavazott szavazók választói joga sértetett"

16 Ennek megfelelően a vád alá helyezettek döntő többségét a hatóság elleni erőszak büntette és a választói jog megsértésének vétsége elkövetelésével gyanúsították. Egyeseknél ez bővült a magánosok elleni erőszak büntette, súlyos illetve könnyű testi sértés vétsége, vagy a közcsend elleni kihágás eseteivel. A vádtanács végül is a 72 terhelt közül 47-et helyezett vád alá, míg 48 terhelt által benyújtott kifogások közül 25 esetben — java részében 40-72. rendű terheltek kapcsán — adott helyt, mentett fel a vád alá helyezés alól és szüntette meg velük szemben az eljárást. Ezt a vádtanács a terheltek rovására felhozható tényállás, vagy a bizonyítékok elégtelen voltára hivatkozva tette, mely ezen esetekben általában nem állt másból, csak egy, sokszor a sértett által tett tanúvallomásból.

77 A 47 rendbeli vád alá helyezés a körülményekhez képest túlzónak, egyes esetekben túl szigorúnak tűnik. így a 12. rendű terhelt Iván Pál esetében is, akit annak ellenére, hogy a vele szemben felhozott két terhelő tanú vallomása „különös ténykedést nem igazolt", a vádtanács másokhoz hasonlóan a következő okfejtéssel helyezett vád alá: „...terhelt és a hasonló bizonyítékok alapján vád alá helyezett terheltek Pincehely községben a hatóság által pártjuk részére kijelölt területen a választói joguk gyakorlása, illetőleg amennyiben azzal nem bírtak, a választás megszemlélése céljából jelentek meg, mégis akkor, amidőn az illető párt területén bizonyos ponton haladó ellenpártiakra támadó tömegben megmaradtak, azok támadásában részt vettek, vagy jelenlétükkel a támadó csoportot növelve ezeket már ezzel is bátorították: ezzel már a törvény tiltott cselekmény végrehajtására tömöTolnavármegye 1902. április 6. 2-3 p. Tolnavármegye 1902. június 29. 3. p.; A szekszárdi kir. törvényszék vádtanácsának 2240/B 1902 sz. végzése, BML, PL i. TV. 902/372. A szekszárdi kir. törvényszék vádtanácsának 2240/B. 1902. sz. végzése, BML PL i. IV. 902/372. uo.