Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,

A szervezeti utasítás 11. §-a öt pontban sorolja fel a csendőrt fegyverének használatára feljogosító helyzeteket, eseteket. Az általunk tárgyalt esetre az első kitétel érvényes, mely kimondja, hogy a csendőr fegyverének használatára jogosítva van mindenki ellen, aki a csendőrt erőszakosan megsérti, vagy őt támadással veszélyesen fenyegeti.

39 A fegyverhasználat körülményeit a szolgálati utasítás 50. §-a szabályozza, melynek alapelve, hogy a „csendőr... fegyverét csak azután használja, miután minden enyhébb eszközök alkalmazása eredmény nélkül maradt, s ekkor is még a legnagyobb kímélettel járjon el. " Az utasítás továbbá előírja, hogy a körülményektől függően fegyverhasználat esetén elsősorban a kevésbé veszélyes fegyverek, így a kard és a szurony használandók, illetve ellenszegülés vagy csendőrre intézett támadás esetén az emberélet kímélése végett elég, ha a csendőr az illetőt „csak"ellenállásra és megszökésre teszi képtelenné.

40 Amint az előbbiekből kiderült, a szervezeti utasításban engedélyezett fegyverhasználatnak, főleg lőfegyver használatának több feltétele és fázisa volt. Az eljárás, mindenekelőtt a tényállás megállapítására szolgáló nyomozati szakasz feladata volt annak kiderítése, hogy a pincehelyi fegyverhasználatkor a csendőrök valóban körültekintően, azt megelőzően a fennsorolt lehetőségeket kimerítve cselekedtek-e? Az eljárás lefolytatásának mikéntjéről a „katonai bűnperrendtartás" (kbprdts.) rendelkezett, mely a közös hadsereg számára 1884-ben kiadott, a bűnügyi eljárásra addig megjelent határozványokat foglalta rendszerbe, és amely magyarra fordított változata 1885-ben a honvédségnél és a csendőrségnél is életbe lépett.

41 A nyomozás során a vizsgálóbíróként tevékenykedő had/csendőrbíró tanúkihallgatás, szembesítés, szakértők bevonását is igénylő bírói szemle, halálos eseteknél hullaszemle és boncolás lehetőségeit alkalmazhatta a tényállás megállapítására.

42 A pincehelyi csendőrök felelősségét taglaló vizsgálat

43 — mint, ahogy arról az 1903. évi csendőrségi zsebkönyv ír — bíróilag megállapította, hogy a néppárt híveit, s foként annak korteseit terheli a felelősség abban, hogy a körülmények odáig súlyosbodtak, hogy a csendőri fegyverhasználat „elkerülhetetlenné" vált.

44 „A vizsgálat folyamán szerzett benyomás, valamint 32 egyénnél felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint is a három csendőr, de különösen járőrvezetőjük Horváth István csendőr minden tőle telhetőt elkövetett a vérszomjas tömeg lecsendesítésére " — szól a zsebkönyv beszámolója.

45 Amint az előbbiekből kitűnik, az eljárás során a Szervezeti és szolgálati utasítás a m. kir. csendőrség számára. II. rész: Szolgálati utasítás, Rendeletek Tára I. kötet 1887. 1145-1146. p; A katonai büntető... 33. p. A katonai büntető... 106. p. uo. 128-149. p. Sajnos erről levéltári forrással nem rendelkezünk. Sem a székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság, sem a kerületi had/csendőrbíró ság korabeli iratanyaga nem maradt femi. Természetesen átnéztem a Hadtörténeti Levéltárban a honvédelmi minisztérium illetékes - az elnökinek és másik két, így a csendőrség fegyelmi ügyeivel is foglalkozó - osztályainak illetve a honvéd főparancsnokság 1901-1904. közötti, igen szerény mennyiségű anyagát, de eredménytelenül. A m. kir. csendőrség zsebkönyve, 17. évf., 1903, Budapest, 1903. 136-140. p. uo.