Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
CSEKŐ ERNŐ: BŰNÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE EGY TRAGÉDIÁBA TORKOLLOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KAPCSÁN (Pincehely,
pillanatában Szévald főszolgabíró a községháznál leszavazott simontornyai járásbéli választóknak csendőrfedezet alatti hazatérését készítette elő, míg a másik választási helynél, az iskolánál szolgálatot tevő szolgabíró szintén a községháznál, annak tanácstermében volt. Ezt megelőzően a főszolgabíró a szükségnek megfelelően hol itt, hol ott végezte rendőri felügyeleti teendőit, megjegyezve, hogy „a néppárti választóknak rendellenes magatartása miatt nem volt nyugodt percze a rendőrhatóságnak. " 21 A főszolgabírónak ezen általánosságokban mozgó, több esetben érdemi válaszadás alól kibúvó jelentését Simontsits főjegyző e szavakkal terjesztette fel a minisztériumhoz január 22-én: "magam részéről elfogadhatónak találom, hacsak a nagymélt. belügyminisztérium azt valamely irányban elő nem írja, további lépések megtételét szükségesnek nem látom " 22 És a belügyminisztérium nem írta elő. Hogy ebben a jelentésben foglaltak „meggyőző" ereje, a közben eltelt idő, vagy mint annyiszor a személyes, sőt ebben az estben a családi kapcsolatok — Simontsits Elemér főjegyző édesapja ekkor belügyminisztériumi tanácsos, a vármegyei főosztály főnöke volt 23 — valószínűsíthető érvényesülése játszott-e szerepet, nem tudjuk. De az is lehet, hogy a vizsgálat a belügyminisztérium számára sem volt fontos, érdemi eredményt nem vártak tőle, csak mint közigazgatási rutinmunkát végezték el. Pedig a választás biztonságos megrendezésével kapcsolatos hiányosságok egy részében valóban felvethető a helyi közigazgatás felelőssége. így a főtéren tárolt utcakövek választást megelőző elszállításának elmaradása miatt, amelynek elmulasztása Szévald Móric főszolgabírót, mint a választás biztosításáért felelős politikai hatóságot terheli, annál is inkább, mert így az a rendbontók számára szolgált kitűnő fegyverül. Felvethető a főszolgabíró felelőssége a választás karhatalmi biztosításánál is, elsősorban a katonaság megerősítésének elmaradása miatt. Ugyanis Simontsits főjegyző a karhatalom kirendelésénél meghagyta a főszolgabírónak, ha erősítésre lenne szüksége jelezze, de erre már csak későn, és a választási elnök távirata nyomán került sor. 24 De nem volt megfelelő az együttműködés a főszolgabíró és a kirendelt k. u. k. lovasság között. Sőt a lovasszázad parancsnoka jelentésében az utasítására jogosult hatósági közeg jelenlétének hiányára hivatkozott, amikor arra adott magyarázatot, hogy miért nem lépett fel erélyesebben a tragikus események bekövetkezte előtt. 25 A belügyminisztérium által elrendelt másik vizsgálat ez utóbbira kereste a feleletet. Ez a honvédelmi tárca indítványárára és annak kivizsgálására történt, hogy vajon a hatósági tisztviselők betartották-e a közös hadseregbeli vagy honvéd karhatalom igénybevétele alkalmával a közhatságok részéről követendő eljárást szauu. Az alispán 950/1902. sz. felirata, TMÖL Al. i. 1755/1901. Magyarország tiszti czím- és névtára, XXI. évfolyam, Budapest, 1902. Egyetértés 1901. október 5., ül. Tolnavármegye 1901. október 6. 3. p. Ahogy a Tolnavármegye fogalmaz „68 katonából álló uhlánus század összes közreműködése pedig kizárólag a kordon fenntartására szorítkozott, ez sem sikerült nekik. "Tolnavármegye 1901. október 6. 3. p.
