Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

BÉLY LÁSZLÓ: BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A FŐKAPITÁNY SZEMÉVEL - A megye rövid, általános bemutatása

A rendszerváltás, a többpárti demokrácia kiépülése a megyei politikai és gazdasági életet is új vágányra állította. A tulajdonviszonyok változását, a piacgazdaságra való áttérést kísérő zökkenők és válságok a régiót kevésbé sújtották az országos átlagnál, mivel viszonylag fejlett infrastruktúrája és kvalifikált munkaereje elsőként vonzotta a nyugati tőkét. A megye fejlettségét mutatja az is, hogy a külföldi tőke milyen érdeklődést tanúsít iránta. Győr-Moson-Sopron megyében, 1986-ban alapították legújabb kori történelmünk során az első vegyes vállalatot, s 10 év múlva az új alapítások száma elérte az 1700-at. Külföldi befektetők közreműködésével megyénkben a Magyarországon alapított vegyes-vállalatok 6 %-át hozták létre, így a régió Budapest és Pest megye után a harmadik helyen áll a hazai, külföldi befektetési célterületek sorában. A részben vagy teljesen külföldi érdekeltségi vállalkozások létrehozásában 46 ország állampolgárai és vállalatai vettek részt önállóan, vagy hazai magánszemélyekkel és gazdasági társaságokkal együtt. A bűnözés terjedelme, dinamikája, struktúrája, főbb tendenciái Bármilyen választóvonal meghúzása ugyan önkényesnek látszhat, ennek ellenére úgy gondolom, hogy az 1989-1900-as évek - amikor az ország a polgári demokratikus fejlődés útjára lépett, és megkezdődött a piacgazdaság kialakítása új fejezetet nyitottak a bűnözésben is. Megyénk az 1980-as évek közepéig az ország „legzártabb" területei közé tartozott. 1945 után a bűnügyi szempontból potenciális veszélyt jelentő személyeket a megyéből nagyrészt kitelepítették, gyakorlatilag „megtisztították" a régiót. A határövezetet, a közutakat és a vasutakat a rendőrség és a határőrség fokozottan ellenőrizte. A határsávba történő belépés hosszú ideig engedélyhez kötött volt. Emiatt a megyében - és ezen belül nagyobb városainkban - elsősorban a helyi bűnelkövetőkkel kellett felvennünk a harcot. Ehhez a sajátos helyzethez alakították a rendőrség szervezetét és munkamódszereit. Magas volt a felderítési eredményesség, az országos rangsorban folyamatosan az első három hely valamelyikét foglaltuk el. Az 1980-as évek közepén az ellenőrzés fokozatos visszaszorítása, a bel- és külföldi utazások liberalizálása jelentős változásokat eredményezett. Egyre nagyobb számban jelentek meg és okoztak problémát az ún. „utazó bűnözők". Az 1990-es évek elején a társadalmi rendszer változásából fakadó átmeneti állapot pozitív hatásai mellett bűnözést gerjesztő is volt. Megyénk földrajzi helyzetéből adódóan a „nyitás", az ún. „vasfüggöny" lebontása, valamint a környező országokban zajló események fokozottabban fejtették ki hatásukat. A korábbi „elszigeteltség" egyik napról a másikra megszűnt, és a rendőri szervekre a bűnözés eddig részben ismeretlen és újszerű megjelenési formái zúdultak. Az óriási mértékűvé váló kül- és belföldi turistaforgalom, a bevásárlás cél-