Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÖLGYESI LEVENTE: SZEMELVÉNYEK GYŐR VÁROS FEUDÁLIS BÜNTETŐJOGÁBÓL

is köti az egyezményt.

3 1743. március 6-án a királyné kiadja a város szabadalomlevelét, ezzel Győr újra szabad királyi város. Az országgyűlés az 1751. évi 37. tc. alatt cikkelyezi be a várost a szabad királyi városok közé.

4 Az előbb írottak alapján aztán érthető, hogy Győrnek főleg a XV-XVIII. századokban keményen meg kellett küzdenie relatívnak tekinthető szabadságáért. A szabad királyi városi állás idején viszont a büntetőbíráskodás szinte teljessége a város rendelkezésére állt. Már az 1405. évi I. decretum 7. cikkelye kimondta, hogy az ország főpapjai, bárói, előkelői és nemesei ne háborgassák a városokat egyes bűnös, adós vagy gonosz polgáraik miatt, hanem akinek keresete van, a város rendes bírája előtt keresse igazát. Ez természetesen nem csak jogokat, hanem kötelezettséget is jelentett. Ha a város vonakodna igazságot szolgáltatni, akkor a károsult fél jogában volt ügyét a fellebbviteli fórum, a tárnokmester elé vinni,

5 a hanyag bírót pedig meg lehetett büntetni.

6 A város igazságszolgáltatási autonómiájának részét képezte, hogy a maga által alkotott — és az országos törvényekkel nem ellentétes — statútumai alapján a maga által választott városbíró és esküdtek által ítélkezett. A bíráskodási hatáskör kiterjedt szinte minden ügyre, csupán néhány különleges büntetőügy került ki e körből.

7 A hatáskör ilyetén széles volta természetesen nem állhatott volna fenn, ha Győr városa nem rendelkezik pallosjoggal. A győri Xántus János Múzeum egyik földszinti tárlója, amely az állandó kiállítás bejáratától szinte szembeötlő, bemutatja a város fafaragású és gazdagon megfestett szimbólumát, egy férfiúi kart, amely a pallost markolja bizonyságául annak, hogy a város e jogát gyakorolja. Bár alapvetően a pallosjog a szabad királyi város jogosítványai közé tartozik, de nem kizárólagosan, mert contractualis oppidum is lehetett ennek birtokosa.

8 Győr esetében a jogfosztottság idején — főleg a törökellenes harcok miatti katonai jelenlét esetében — komoly viták folytak a katonai vezetés és a polgárság között, hogy kit illet a korlátlan büntetőeljárás joga. A rivalizálás és konkurálás Győr győzelmével végződött, amelyet az országgyűlés is szentesített: „az emberek emlékezetétől fogva ott gyakorlatban volt pallosjog ... győrvárosbeli bíráknál maradjon, '

9 illetve másutt: ,A várak parancsnokai ... a törvénykezési ügyekbe való avatkozástól eltiltatnak M0 A büntető eljárás illetékességét három alapelv rögzítette: ha az elkövető a városban lakott, például polgárjoggal rendelkezett, vagy polgárjog nélküli iparos, tanonc vagy egyszerű zsellér volt, a fórum domicilii értelmében a város felelősségre vonhatta. Talán említeni sem kell az elkövetés helye szerinti illetékességet (fórum delicti commmssi), hiszen a város, mint kommuna társadalmi önvédelmének elve értelmében mi sem természetesebb, hogy saját földjén, esetlegesen a közösség tagjára 3 Győri kápt. lt. Th. XVIH. 2814. 4 Lengyel A.: Kiváltságlevél a városnak; In.: Kisalföld, 1981. jún. 10. sz. 5 Huszty István: Jurisprudentia practica, Nagyszombat 1766; 76.1. 6 Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Osiris, 1995); 150.1. 7 NB. ezek közé tartozott pl. a hazaárulás büntette. 8 Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848 (Osiris, 1996); 18. 1. 9 1662. évi 30. cz. 10

1741. évi 35.cz