Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

VÓKÓ GYÖRGY: A MAGYAR BÜTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG EURÓPAI HARMONIZÁCIÓS- ÉS ELŐBBRE MUTATÓ EREDMÉNYEI AZ EZREDFORDULÓN

speciális prevenció szempontjait érvényesíteni). Ugyanakkor figyelembe kell venni a sértettek szükségleteit, a lakossági elvárásokat is.

7 Ahhoz, hogy a megmutatkozó nagyfokú igényre gyors és minőségi választ adhassunk, sokirányú reformot kell végrehajtani. Ennek keretében meg kell valósítani a folyamatos képzést is többek között. A jövő emberközpontú büntető igazságszolgáltatása szempontjából a szankcionálás feltételei és formái mellett fontos az eljárás és a büntetés-végrehajtás is. Nem szabad eltűrni, hogy következmény nélküli legyen a normasértés, elmaradjon a végrehajtás, a cselekmény által megbolygatott szabadságkorlátokat és védelmi köröket újból meg kell szilárdítani, mégpedig a hatékonyság érdekében gyorsan és nyilvánosan. A megújulás minden intézményrendszert kell, hogy érintsen; magában kell foglalnia a büntetésvégrehajtási szervezet, valamint a büntetés-végrehajtási jog további korszerűsítését is. Az egész rendszer megismerése lehet az az alap, amelyből kiindulva kell vizsgálni a működését. így lehet választ kapni az olyan kérdésre, hogy összességében hatékony-e vagy részleteiben, s hol szükséges a rendszerében javítani. Időt álló prognózist is nyújtó tételeket megfogalmazni napjaink változó világában, az ezredforduló előtt álló Magyarországon nagyobb felelősséget jelent, mint egy mozdulatlan időszakban. A társadalmat legjobban szolgáló szakmai álláspontot kell megtalálni a most felmerülő kérdésekben is, amit ne kelljen majd később finomítani, esetleg felülvizsgálni. A magyar büntetés-végrehajtási jog a fő- és mellékbüntetések, a büntetőjogi intézkedések, a büntetőeljárási törvényben felsorolt szabadságkorlátozó kényszerintézkedések végrehajtását, annak előkészítését és megkezdését; a végrehajtáshoz kapcsolódó járulékos feladatokat, a végrehajtásban közreműködő szervek és személyek feladatait; a végrehajtás hatálya alatt álló személy jogi helyzetét (jogait és kötelezettségeit), társadalomba visszavezetésének, illetve beilleszkedésének módszereit; a jogok és kötelességek érvényesítésének módját (büntetés-végrehajtási eljárás), szabályozza és szerves részét képezi egy többoldalról előremutatóan jól működő jogállami biztosítékrendszer is, benne az Európa Tanács konferenciáin és egyes értekezletein pozitív példaként is említett ügyészi törvényességi felügyelet, bírósághoz fordulási jog, így széles büntetés-végrehajtási bírói hatáskör, az emberi jogvédő szerepet betöltő ombudsman, a nemzetközi, továbbá a társadalmi ellenőrzés. A gyakorlati kérdések felismerése a tudomány művelőit, a jogalkotókat és jogalkalmazókat, a jogkövetőket a szakmai kérdések legjobb megoldására ösztönzi. Fokozottabban szükség van az értékek és a kockázat mérlegelésére. Az eredeti felismerések elérésén túl eredményeinket bátran bemutathatjuk, de a világ tudományos tevékenységének eredményeit is közvetíteni kell. A tudomány és a gyakorlat összehangolása, együttműködése, együttgondolkodása nélkül nehezen képzelhető el előrelépés. Márpedig ezt mindannyian nagyon óhajtjuk. 7 V.ö.: Kerezsi Klára: Koncepció a Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének átalakításához. Kriminológiai Közlemények 53. Magyar Kriminológiai Társaság, 1996. 112-115. oldal.