Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
T. PAPP ZSÓFIA: EGY POSTAKOCSI KIRABLÁSA
A Baranya Megyei Levéltárban őrzött forrásokból 10 a Svegál-Andrics ügy legtöbb részlete kiderült. A legfontosabb forrásunkként kezelt irat borítójának felirata szerint az Ivo Svegál, Andrics Sztipo (=István), Andrics Pávo (=Pál), Andrics Josza (=Józó=József), Andrics Sztanko elleni vizsgálat anyaga. Ez mintegy féldoboznyi anyag, több mint 150 irat, pontosan, számozva 154 tétel, legkevesebb egylapos, néha 8 vagy 16, sőt 20 oldalas dokumentum; az első irat 1858. december 18-i, az utolsó 1859. április 11-i dátummal. Legnagyobb részük német nyelvű, gótbetűs írás, piszkozati példány, nem igazán jól olvasható. Az első iratokon még „ismeretlen tettesek által elkövetett rabló gyilkosság"-ot n emlegettek, később lett szó a „Laufer Josef postakocsis meggyilkolásá"-ról, s röviddel ez után már a négy, illetve két gyanúsítottat emlegették. A Svegál-Andrics ügyhöz mellékelték az irat címében szereplő személyek részleges azonossága miatt a következő ügyeket: 1. Gájó Imre és Andrics Jakab tolvajlási ügye (1858. febr. 2 - május 10.: a két férfi Pécsett, a Balokány mellől elhajtotta valakinek a disznóját); 2. Andrics Jakab 12 és Popovics Simon rablási ügye (1858. jan. 26 - május 19.: az itt említett két férfi három társával, Svegal Ivóval, Andrics Sztipoval és Sztankoval - az iratok különböző részei más neveket említenek - betört a devecseri molnárhoz, de mivel az kilőtt az ablakon, rablás nélkül elmenekültek 13 ); 3. Andrics Sztanko csalási ügye (1858. febr. 19 - febr. 20., ez tulajdonképpen Andrics Sztanko hamis tanúzása, hogy Svegal számára alibit 14 biztosítson a fent említett Andrics-Popovics ügyben); 10 Ezek között is legrészletesebben a IV. 154. g. jelzet alatt az 1858/512. sz. iratcsomóból, dolgozatomban leginkább erre hivatkozom; további adatokat szereztem a következő forrásokból: IV. 154. f.: Baranya megye Cs. Kir. Megyetörvényszéke iratai közt a Büntető iktatókönyv, a Büntető jegyzőkönyvek (büntetőperes tárgyalások jegyzőkönyvei - itt az 1859. január 3. és 24. között találunk az üggyel közvetlenül kapcsolatos bejegyzéseket), valamint mutatókönyvek (A betűről átutalva S betűhöz: S 79 sz.-nál a vádlottak: Svegál Ivo, Svegál Elisabeth - az előbbi felesége -, Andrics Stipo, Andrics Jovo - Joso? -, Andrics Stanko, Andrics Pavo, „alle aus Olasz"; megjegyzésként szerepelnek az ítéletek); IV. 156. Pécsi Cs. Kir. Államügyész iratai közt Dl. 1858/586; IV. 152. Megyefőnöki iratok közt Törvénykezési kimutatások 1854-1870. (ez utóbbi iratban más Andricsok fordultak elő); továbbá VTI. 101. Baranya vm. fogházának iratai közt a fogolylajstromok, melyek közül azonban az adott évek hiányoznak, de 1856-ban az Andricscsalád más tagjai, valamint a Popovicsok fordultak elő. 11 Az említett Büntető iktatókönyv szerint a vád útonállás, rablás és gyilkosság; az ügy előadója Krüsta megyetörvényszéki titkár; vádlottak: Svegál és Andrics, valamint két Lausch, apa és fia; az áldozat neve: Josef Laufer. A kihallgatásokat (ld. utóbb) ugyanezen Krüsta végezte, vizsgálóbíróként, a jegyzőkönyveket Koch, továbbá Löffler, Horváth, Konnon (?) vezette, valamint Johann Treszky és Ferdinand Johann hitelesítette. 12 Akit valószínűleg többször összekevertek az azonos kezdőbetűs nevű rokonával vagy testvérével, Józseffel, azaz Josoval. 13 Bővebb leírását ld. a dolgozat végén ül. a 65. sz. jegyzetben és a mellékletben közölt ítéletfogai mazványban. 14 Erre állítólag Popovics felesége bujtotta fel az illetőt; előadásuk szerint a két férfi a kérdéses időben Popovicsné Versenden lakó testvéreinél voltak, hogy az özvegy Andrics Sztankonak feleséget keressenek; a két Balatinácz-fivér azonban nem vallott húguk elvárásának megfelelően.
