Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
T. PAPP ZSÓFIA: EGY POSTAKOCSI KIRABLÁSA
T. PAPP ZSÓFIA Egy postakocsi kirablása 1858-ban (forrásismertetés) A Baranya Megyei Levéltárat az Olasz községből elszármazott férfi kereste meg, hogy egy 1858-1859-es - utóbb 1858 kora őszére tett - rabló gyilkosság ügyében segítsünk egyes részleteket felderíteni. A családi hagyomány szerint az akkori bíró 1 jelentős szerepet játszott a címben említett ügy tetteseinek felkutatásában, a kezdetben tagadó rablók talán az ő rábeszélésére vallottak mégis; ugyancsak a családi legenda tud arról, hogy az illető bíró ezek után Ferenc Józseftől kitüntetést kapott. A történet röviden: bizonyos Svegál és Andrics 2 nevü emberek megállították a postakocsit a Szederkény és Pécs közötti úton, kirabolták, megölték a postakocsist, mindezekért aztán 1859 elején 3 felakasztották őket. A kutatást ez ügyben ezelőtt közel két évvel folytattam, az ügyfélnek, sajnos, nem tudtam pozitív választ adni, a családi legendát - beleértve a kitüntetésről szóló hagyományt is" - semmi nem erősítette meg. A „nyomozás" mégis több tanulsággal járt. Elsősorban azzal kellett foglalkoznom, hogy rögtönítélő bíróság ítélte el a postakocsi kirablóit és a postakocsis gyilkosait, mint ahogy erre az illető bíró leszármazottja, a levéltárat felkereső családtörténész is utalt, szóban. Forrásainkban megtalálható az a nyílt parancs, melyet a csendőrséghez intéztek a fogságban lévő Svegál Ivo, Andrics Sztipo, Andrics Sztanko és Andrics Jozo Olasz faluba szállítása ügyében: ott fogják kihirdetni a „rögtön bírósági" ítéletet. Olvashatjuk ugyancsak az iratok között ezen „rögtön bírósági" ítéletet 5 , melyet Svegál Ivo és Andrics Sztipo, a két rabló, valamint az Andrics-familia fent említett két további tagja ellen hoztak és úgy látszik, szükségesnek láttak közzé is tenni; megtalálható az iratok között ez az 1858. január 20-án Pécsett kiadott, nyomtatott „Standgerichtliches Urtheil"-ben is, ennek aláírása: K. k. Komitatsgericht als Standgericht. A figyelmemet felkeltette az 1 A levéltárat megkereső férfi dédapja. 2 Megkíséreltem - a személyiségi jogok védelmében - a neveket kezdőbetűkkel jelölni, de ez teljesen áttekinthetetlenné tette volna a dolgozat szövegét. Itt jegyzem meg, hogy a nevek írása forrásainkban következetlen, megpróbáltam egy-egy névalakhoz ragaszkodni; további nehézséget okozott néhány név (horvát ill. bosnyák) becéző formája. A családi kapcsolatok, összefüggések sok esetben kiderültek, sok esetben azonban csak feltételezések maradtak. 3 Az ügyfél levele szerint az olaszi plébánia anyakönyve a következőket tartalmazza: 1859. január 17-én Stephanus Andrits 39 éves és Joannes Svegál 42 éves embereket a falun kívül felállított bitó fán felakasztották, temetésük másnap Január 18-án volt. 4 E kérdés tisztázásáért Radnóti Ilonának, a Janus Pannonius Múzeum munkatársának tartozom köszönettel. 5 148. sz. alatt német és magyar nyelvű fogalmazványban. A magyar fogalmazványt ld. a mellékletben.
