Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÁRFI ATTILA: RABSEGÉLYEZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON A DUALIZMUS ALATT

számoló jelentéseiben, s a kiadási tételekben sem említik a fogház-iskola működését segítő börtönkönyvtár létét. Viszont folyamatosan szerepel a forrásokban az az asztalosműhely, amit önerőből szereltek fel, hogy munkalehetőséget biztosítsanak a büntetésüket letöltőknek. Viszonylag komoly kiadásként jelentkezett a rászorulók anyagi segélyezése, ami évente közel ötven főt jelentett.

26 A szekszárdi rabsegélyezők 1902-ben módosították alapszabályaikat,

27 de működésük továbbra is abban a körben mozgott az első világháború kitöréséig, amit a századforduló előtt meg tudtak valósítani. Azaz korántsem tudtak olyan szintű társadalmi támogatottságot elérni, mint a pécsi rabsegélyezők. Viszont az elítéltek számára biztosítani tudták az alapvető jogsegélyező, szociális és anyagi hátteret. Nagykanizsai Rabsegélyező Egylet A Pécsi Királyi ítélőtábla joghatóságához tartozó területen a 20. század elején Nagykanizsán és Kaposváron nem sikerült megszervezni a rabsegélyezést.

28 Ezért az igazságügyi tárca megújította 1886-ban közzétett körrendeletét a rabsegélyezés központi támogatása érdekében. Elsőként Nagykanizsáról érkezett pozitív reagálás, amikor bejelentették, hogy 1905. október 29-én létrejött a Nagykanizsai Rabsegélyező Egylet

79 Azonban a testület nem kezdte meg működését, mivel az egyleti elnököt Pécsre helyezték. Több mint egy éves szünetet követően 1906. november 11-én újból felállt az egylet 4 alapító és 105 rendes taggal, Závody Albin nagykanizsai törvényszéki elnök vezetésével. Az adminisztratív huzavona és a csekély erkölcsi-anyagi támogatás nem tette lehetővé a szélesebb körű működést. Bár tevékenységük a Csáktornyái, perlaki, keszthelyi és letenyei fogházakra is kiterjedt, a kötelezőnek mondható segélyjuttatáson kívül nemigen futotta többre lehetőségeikből.

30 Néhány pénzintézet is támogatta a zalai rabsegélyezőket, azonban az évi 700 korona bevétel jóval szerényebb pénzadományozást engedhetett meg, mint a régió többi megyeszékhelyén. Alapszabályaik elfogadásánál is gondok merültek fel. Ezért a testület úgy döntött négy éves működés után, hogy tevékenységét megszünteti és belépnek az 1910. március 13-án megalakult Nagykanizsai Patronage Egyesületbe.

31 Somogyvármegyei Rabsegélyező Egylet Kaposvárott a Pécsi Királyi Ügyészség rendeletére 1906 őszén kezdődtek meg az egyesület megszervezésének előkészületei Kulin Sándor a helyi királyi ügyész vezetésével, aki az első elnöke lett a testületnek.

32 Az általa közzétett felhívás szerint ,jSomogy26 BML. P. kir. törv. sz. ir. 724./1902. 27 Uo. 28 BML. P. kir. törv. sz. ir. VJL 19.(1902.) A Pécsi Rabsegélyező Egylet hivatalos levele 1905 második felében a Pécsi Királyi Törvényszéktől kérte, hogy Somogyban és Zalában is támogassa az ilyen irányú egyesületi mozgalmat. 29 BML. P. kir. törv. sz. ir. 2589./1906. 30 BML. P. kir. törv. sz. ir. 2953./1906. 31 BML. P. kir. törv. sz. ir. 871./1910. 32 BML. P. kir. törv. sz* ir. 2601./1906.