Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÁRFI ATTILA: RABSEGÉLYEZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON A DUALIZMUS ALATT

tületben öt szakosztály igyekezett e feladatokat ellátni: a Segélyezési, Pártfogói, Jogvédői, Fogházlátogatói és a Ixányjavító Nevelőintézeti Szakosztály. Ez utóbbi testületben höl­gyek is szerepet vállaltak, a pécsi női karitatív egyesületeket képviselve. 21 A 1907 óta létező és a Pécsi Rabsegélyező Egylet által fenntartott menház alap­szabályait is megreformálták az egyesületi alapszabályokkal együtt. Az egyesület ekkor már jelentős ingó és ingatlan vagyon fölött diszponált, ugyanakkor társadalmi támoga­tottsága is bővült. Az új vezetőtestületben a jogi, oktatási és igazgatási szakembereken kí­vül az egyházi felekezetek, az egészségügy képviselői és a szociális feladatokat ellátó egyesületek vezetői is jelen voltak. 22 Szekszárd -Tolnavármegyei Rabsegélyező Egylet A régió másodikként megalakult szervezete a Szekszárd -Tolnavármegyei Rabse­gélyező Egylet, amely 1889-ben kezdte meg működését. 23 A 30 alapító és 130 rendes taggal induló testület a századfordulóig fokozatosan vesztett a létszámából, s igen sokat panaszkodtak elszigeteltségükre, a közgondolkodás közönyösségére. Pedig a pártoló és választmányi tagok között Szekszárd és Tolnavármegye elitjéhez tartozó befolyásos egyéniségek is megtalálhatók, mint a Perezel család több tagja, a fővédnök pedig gróf Esterházy Sándor a vármegye főispánja volt. 24 Az egylet elnöke is jeles személyiség, Hanny Gábor apát plébános, aki öt évig állt az alakulást követően a rabsegélyezők élén, s akkor mondott le, amikor kanonokká nevezték ki. Utódjául Selcz József királyi törvény­széki elnököt választották, aki a következőképpen fejtette ki az egylet működésének fela­datait: ,fel kell említenünk, hogy az egylet működését nem is annyira pénzbeli segélye­zésekre, mint inkább a letartóztatottak valláserkölcsi, elemi és gazdasági oktatásra, a szabadulóknak munkaszerzésre, azoknak munkaeszközökkel való ellátására, s amíg munkát kaphatnak, hajlék és élelmezésük biztosítására, s betegségük esetén gyógyítta­tásukra fekteté. " 25 S ehhez a feladatkörhöz évente mintegy 1200-1600 forint körüli összeggel gaz­dálkodhattak. Nagyobb egyleti vagyonnal működésük során sohasem rendelkeztek, hiába igyekeztek a megye tehetősebb iparos-gazdálkodó rétegét támogatásra bírni. Ebből az összegből csak egy komolyabb intézményt tudtak fenntartani, a rabiskolát, amelynek év­ről-évre 30-40 állandó beiskoláztatottja volt. Érdekes megemlíteni, hogy az egyesület be­Itt foként a Pécsi Jótékony Nőegylet, a Pécsi Izraelita Jótékony Nőegylet és a Szociális Misszió Társulat Pécsi Szervezete tevékenységét kell megemlítenünk. Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualista kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918. Lm. 153-154. BML. P. kir. ügyészség ir. 912./1912. A Pór Edit szerkesztésében megjelent ,A magyarországi egyesületek címtára reformkortól 1945-ig" c. kötet nem tartalmaz adatokat az egyesületekről, sőt a létezéséről sem tud. így úgy tűnik, a Tolna Me­gyei Levéltár feltételezhető forrásain kívül a Pécsi Királyi Törvényszék iratai közt megőrzött doku­mentumok az egyedüli primer források az egylet működésére vonatkozóan. 4 BML. P. kir. törv. sz. ir. VTL 1971902.

Next

/
Oldalképek
Tartalom