Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

MÁRFI ATTILA: RABSEGÉLYEZÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON A DUALIZMUS ALATT

A körrendelet valamennyi királyi törvényszéket kötelezte, hogy lehetőségeihez képest kezdeményezze törvényhatósága területén a rabsegélyezők életre hívását.

13 Jelen előadásban a dél-dunántúli régiót alkotó négy vármegye: Baranya, Somogy, Tolna és Zala székhelyein szerveződött karitatív társulatok működésének főbb eseményeit ismertetjük. Bár a megyeszékhelyeken felállított királyi törvényszékek közvetlenül az igazságügyminisztériumhoz tartoztak, az 1891-ben a Pécsi Királyi ítélőtáblához kapcsolt négy megye törvényszékei közvetlenül Pécsre juttatták el rabsegélyező egyleteik működésével kapcsolatos adminisztrációs jelentéseiket. Az egyletek kormánybiztosa a budapesti királyi főügyész volt 1902-ig, amikor a pécsi királyi főügyész felügyelt közvetlenül a szervezetekre. Ennek is köszönhető, hogy ez az értékes forrásegyüttes a baranyai megyeszékhelyen fennmaradt.

14 A körrendelet megjelenését követően mind a négy vármegyében, igaz nagy fáziskéséssel, de létrejöttek a rabsegélyező egyesületek. Attól függetlenül, hogy e társulatok eltérő időtartammal és némiképp különböző feltételek között ténykedtek a fennmaradt források ismeretében,

15 az alábbi azonosságok mondhatók el mind a négy törvényhatóság esetében. Az illető megyeszékhely társadalmi-polgári fejlettségének függvényében a lehető legszélesebb társadalmi támogatottságot tudta a rabsegélyezésnek megnyerni. Ezért a Pécs, Kaposvár, Szekszárd és Nagykanizsa központtal bejegyzett egyletek pártfogói között egyaránt ott találhatók a helyi jogszolgáltató szervek prominens képviselői, a város és a megye vezetésének küldöttei, az egyházak és az oktatási intézetek vezetői, valamint a helyi karitatív testületek egyéniségei. Ennek következtében a rabsegélyező egyesületek erkölcsi és anyagi háttere biztosítottnak látszott, bár az első években nem nélkülözhették az igazságügyi tárca anyagi és szakirányú támogatását. S általánosnak mondható, hogy a kezdeti időszakban a büntetésüket letöltők segélyezésére szorítkozott csupán az egyletek szociális szerepe. Az évek folyamán viszont egyre erősödött a rabsegélyezők társadalmi befolyása és ennek segítségével sorra sikerült megszervezniük azokat az intézményeket, mint a menhelyek, könyvtárak és az iskolák, amelyek összetettebb igényeket tudtak kielégíteni. Az egyletek szervezeti élete, belső strukturáltsága is követni tudta a kiszélesedő feladatok ellátását. Ezt követően tekintsük át, ha vázlatosan is, a négy megyeszékhelyen ténykedő egyletek jellemzőbb adatait és eredményeit. 13 Baranya Megyei Levéltár Pécsi Királyi törvényszék iratai /továbbiakban BML. P. Kir. törv. sz. kJ 4196./1886. 14 Uo. 15 Ezek a dokumentumok az egyesületek alapszabályai, évi beszámoló jelentéseik, közgyűlési jegyzökönyveik, vagyonkimutatásaik és a rendezvényeikkel kapcsolatos iratok.