Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE
dominál, míg a nyugat-európai gyakorlatban a pártfogó felügyelő már a büntetéskiszabást megelőzően is szerepet kap a büntetőeljárásban. 9 A magyar gyakorlatban már jól bevált a fiatalkorúak előgondozása, ami egyfajta előzetes pártfogói tevékenységet jelent. Ennek kiterjesztése a felnőtt korúakra elsősorban eljárásjogi kérdés, mert ebben a változatában a pártfogó felügyelet nem a bűncselekmény jogkövetkezményeként alkalmazott intézkedés. Köze van azonban az anyagi joghoz is, amennyiben elősegíti a helyes jogkövetkezmény megválasztását. A fiatalkorúak büntetőjoga és az ellenük folytatott büntetőeljárás már több esetben szolgált kísérleti terepként. A próbára bocsátás, a vádemelés elhalasztása először a fiatalkorúaknál kristályosodott ki, ott kellett bizonyítaniuk eredményességüket, azután kerülhettek át a felnőtt korúakhoz is. Nem elképzelhetetlen, hogy az előgondozás ugyanezt az utat járja be. Az eddig felhozott javaslatok olyan módosításokra irányultak, amelyek csírája már benne van a Btk. szankciórendszerében. Érdemes azonban még messzebbre tekinteni és megvizsgálni, hogy van-e létjogosultságuk az ennél radikálisabb reformoknak. Több országban alkalmazzák a börtönök zsúfoltságának oldására az elektronikusan ellenőrzött házi őrizetet. E büntetés „őshazája" az Amerikai Egyesült Államok, ahol az 1990-es években már kb. 12 000 ember áll ilyen kontroll alatt úgy, hogy az ellenőrzés költségének nagy részét az érintetteknek kell állnia, ami havi 30-50 dollárt tesz ki. Floridában 1983-ban vezették be ezt a lehetőséget és már kontinensünkön is hódított, bevezetésre került Angliában, Svédországban, Hollandiában, elsősorban a rövid tartalmú szabadságvesztések kiváltására. Megjelenését és terjedését számos aggály kíséri, például az, hogy valójában nem redukálja a börtönnépességet és nem takarít meg költségeket, ellentmond az európai kontinentális országok alkotmányos emberképének és az ember a technikai felügyeleti apparátus puszta tárgyává válik. Alkalmazásának nyilvánvalóban vannak nélkülözhetetlen feltételei, úgy mint technikai adottságok, lakás, telefonkapcsolat, a közös háztartásban élők egyetértése. Továbbá az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak azon elkövetők esetében bizonyult eredményesnek az új jogintézmény, akik pszichésen és szociálisan stabilak és az elkövetett bűncselekményeik miatt egyébként csak rövid tartamú szabadságvesztésre ítélnek. Az új jogintézmény előnye viszont, hogy az alkalmazása lehetséges akár önálló szankcióként, akár a próbaidős jogkövetkezmények ellenőrzésére, akár speciális végrehajtási formaként, akár az előzetes letartóztatás, akár az átváltoztatott szabadságvesztés helyettesítésére. 10 A házi őrizet feltűnése Magyarországon nem lenne merőben új. A büntetőeljárásról alkotott, de hatályba még nem lépett 1998. évi XIX. törvény 137. §-a a lakhelyelhagyási tilalom, mint kényszerintézkedés egyik válfajaként nevesíti a házi őrizetet, de nem elektronikus, hanem a rendőrség által ellenőrzött formában. 9 Kerezsi Klára i. m. 383. old. 10 Nagy Ferenc i. m. 13. old.
