Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)

Bíróság katonai kollégiumának külön tanácsa tárgyalta, immáron zárt tárgyaláson.

55 A tanács elnöke dr. Ledényi Ferenc hadbíró ezredes, tagjai Gyurkó Lajos vezérőrnagy, Lakatos Béla ezredes, Gyémánt András ezredes, Zentai József őrnagy, a vádat dr. Erdélyi Jenő százados képviselte. A védők nagy része kicserélődött. Az ügyész lényegében az elsőfokú ítélet fenntartását kérte, a bejelentett ügyészi fellebbezésben foglaltakkal. Bár Földes Gábornál már nem tartja megállapíthatónak a gyilkosságban való részvételt, kijelenti a „legsúlyosabb büntetés kiszabása indokolt, az I.r. vádlott még Nagy Imre programjától is jobbra tolódott." Tihanyi Árpádról és Gulyás Lajosról kijelenti az ügyész; „A legsúlyosabb cselekményt a IIIII. r. vádlott követte el. Ok ellenségei voltak a rendszemek." Az ügyész szerint „Weintráger, Cziffrik és Zsigmond esetében enyhítő körülmény nincs, s ez vonatkozik Kiss vádlottra is. A védők meglepően hosszan fejtették ki álláspontjukat, s ezt rögzítik is az iratok.

56 (Nagy valószínűséggel ennek az oka, hogy gyorsírással rögzítették eredetileg beszédüket; valószínűleg azért, hogy a győrihez hasonló bátor kiállások esetén eljárhassanak ellenük; többségüket ez sem zavarta a jogszerű védelemben.) Általában ezen tárgyalás védői is súlyosan kifogásolják az elsőfokú ítéletet. Földes Gábor, Tihanyi Árpád és Gulyás Lajos védői a gyilkosság vádja alól felmentést kémek, a többi cselekményt is tévesen állapították meg terhükre, ezért lényeges enyhítést indítványoznak. Talán, hogy éreztessük az egész eljárás légkörét, idézzük Tihanyi Árpád védőjének szavait szó szerint. Mint ismeretes Tihanyi Árpádnak édesapja „vitéz" volt, ezért eleve elfogult volt vele szemben az eljárás. A védő így próbálja menteni Tihanyi Árpád „származását"; „Nehéz helyzetben vagyok, mert a vádlott származásánál fogva ellenséges egyén. Apja vitéz volt, de már régen elhunyt. Ezt figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni, hogy bár az apja vitéz volt, de hogy milyen vitéz volt és hogy nevelte fiát, ez kérdés. A vádlott apja bognársegéd volt. 1914-ben a háborúban részt vett, vitéz lett és 50 hold földet kapott. Hat gyermeke volt. A vádlott nem örökölhette a címet, mert nem a legidősebb fiú volt. A későbbiek során a vádlott tanító lett. Még a múlthoz szerezte meg diplomáját, amely nem volt elég megbecsült foglalkozás. 1945 után szerezte meg a tanári képesítést. A vádlott 1956 októberében visszakapta a személyi dossziéját, amelyet becsatolok. Ez bizonyítja, hogy a vádlott igenis tevékenykedett a népi demokratikus állam mellett („tevékenykedése" azt jelentette a dosszié szerint, hogy kiváló tanár volt.) A vádlott, mint hadapród őrmester szerelt le a háborúból, ő többre nem vihette, mert nem jó szemmel nézték. 50 %-os hadirokkant. A II. r. vádlott igenis belehelyezkedett a demokráciába. 12 évig jól dolgozott és sohasem lépett fel az állam ellen." Megrázó szavak! Milyen eljárás lehetett az, ahol az ügyvéd - függetlenül az elkövetett cselekménytől - ilyen szavakkal, ilyen hosszan kell, hogy „megmagyarázza" védence származását? Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katf. K.T. 0156. sz. jegyzőkönyv ld. 55 alatt 9-22. oldal jegyzőkönyv