Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

Törzstisztek bezerédi Bezerédy Lajos József 1819. márc. 11-én Győrben született, r. katolikus vallású családban. Apja B. Ignác földbirtokos, húsz éven át Győr megye alispánja, anyja Bezerédy Anna fia volt. 1834-ben beállt a 9. gyalogezredhez. 1835. és 1838. között elvégezte a tullni utászkari iskolát, majd 1839-ben felvették a magyar nemesi testőrséghez. Itt többek között Görgei Artúrral, Klapka Györggyel és Máriássy Jánossal szolgált együtt. A testőrségtől 1844-ben a 6. vértes-lovasezredhez osztották be főhadnagyként. 1848 tavaszán, az első honvédzászlóaljak szervezésekor ezredétől szolgálatra jelentkezett, mire a Pécsen alakuló 8. zászlóalj századosává nevezték ki (júl. 7.). Zászlóaljával augusztustól részt vett a bácskai szerb felkelők elleni harcokban. Október második felében, a honvédsereg vezérkarának felállításakor a DélDunántúl és a Muraköz felszabadítását végző Perczel-hadtest táborkarához (a vezérkar korabeli elnevezése) helyezték át. A császári seregek december közepén indított általános támadásával kezdődő téli hadjárat idején Bezerédy az említett hadtest - mely 1849 januárjától a Központi Mozgó Sereg, márciustól pedig a II. hadtest elnevezést viselte - hadosztály vezérkari tisztjeként tevékenykedett. A Perczel Mór, majd Répásy Mihály később Aulich Lajos tábornok vezetése alatt álló hadtest egyik, Sekulits István, majd Hertelendy Miklós parancsnoksága alatt álló hadosztálynak a táborkari főnöke volt. E beosztásában 1849. febr. 10-én - jan. l-jével számítandó ranggal és fizetéssel - őrnaggyá léptették elő, miután kitűnt a császári fősereg Tiszáig merészkedett elővédjének, az Ottinger-dandárnak jan. 22-én Szolnokról, majd 25-én Ceglédről történt kiverésénél. Az áprilissal induló tavaszi hadjárat első felében Bezerédy a VII. (feldunai) hadtest egyik hadosztályának vezérkari tiszti teendőit látta el. Görgei a négy hadtestből álló Feldunai hadsereg hadműveleteinek irányítására létrehozta a Központi Táborkari Irodát, s április 12-én Bezerédy ide nyert beosztást. Innen június 21-ét követően a gróf Leiningen tábornok vezette III. hadtest vezérkari fónöki posztjára került. Tábornokával közösen ő irányította a hadtest hadműveleteit a júl. 2-i és 11-i komáromi, a 15-i és 17-i váci, valamint 25-én a felsőzsolcai csatákban, illetve öszszecsapásokban. Tevékenységét Görgei tábornok júl. 6 (l)-án alezredesi előléptetéssel ismerte el. A világosi fegyverletétel után a császári hadbíróság Aradon golyó általi halálra ítélte (1849. nov. 29.), az ítéletet azonban a „legfelsőbb kegyelem" 16 év várfogságra változtatta. 1852. júliusában amnesztiával Munkácsról szabadult. Később a Zala megyei Kisgörbőn gazdálkodott. 1867-ben a Zala megyei Honvédegylet elnökévé választották, a kiegyezéssel bekövetkezett „rehabilitációját" azonban nem sokáig élvezhette. 1868. ápr. 10-én betegség következtében elhunyt Bécsben. (Felesége 1856-ban báró Mednyánszky Gizella - a Haynau által kivégeztetett M.