Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

ben indítványozta, Komáromba három hadtestet összpontosítottak volna, az ellenség már többször vereséget szenvedett volna a Duna jobb partján és a Csallóközben; így azonban Kmetyt kellett ide rendelni, akit más esetben néhányezer fővel megerősítve, a Dráva felé lehetett volna küldeni, hogy a péterváradi ostromsereg és Jellacic hátában a déli hadsereg feladatát jelentősen megkönnyítse. A továbbiakban a déli magyar hadsereg hadviselését bírálta, majd megjegyezte: „Nem akarom sem egyik, sem másik működéséről véleményemet kimondani, - de működéseinket nem vezetheti vak becsvágy, ha nem akarunk tönkremenni". Az ő igénytelen nézete oda terjed, hogy egy ideig ne sóvárogjanak győzelmek után, sem fent, sem lent, hanem olyan lakot adjanak az ügynek, amely biztosítékot nyújt, s nem kényszerít a haza üdvének és jövőjének kockáztatására. Görgeinek tehát minél előbb megbízható, erős kezekbe kellene adnia a déli hadsereg parancsnokságát. A fő hadszíntéren azonban Komáromnak kell a hadműveletek támpontjának lenni. „Állásunk Komárommal a hátunkban 10-szer annyira fog imponálni az ellenségnek, mintha támadásba átmenni mutatkoznánk, ami reá nézve csak kívánatos és nagy előnnyel lehet. Ne engedjük tévútra vezettetni magunkat: az ellenség egy ideig még várakozik, hogy állásunkból kicsaljon bennünket - ha csakugyan lépre megyünk, ki kezeskedik a harc kimeneteléről? és ha a kocka hátrányainkra dől el - ki adja vissza a sereg bátorságát és bizalmát?" Ha az ellenség le akarja győzni Magyarországot, támadnia kell, ami azonban nem nagyon van ínyére, mert attól tart, hogy már az első támadás alkalmával szétloccsantják a koponyáját. A mostani helyzetben a jelenlegi tiszteletet parancsoló védelmi állást tartja a legcélszerűbbnek, amelyből csak akkor véli tanácsosnak kilépni, ha eléggé felkészültek lesznek. Ez nem jelenti azt, hogy vonakodni kellene az ellenség megtámadásától, ahol lehetséges, azonban csak a már említett alapelvek figyelembevételével. Aki időt nyer, mindent megnyer. Végül kérte, hogy mindenáron, minél előbb küldjenek erőket a Drávához.

309 Fogalmazvány. „Exp., Raab, am 18-t. Juni 1849. Klapka". MOL Klapka-ir. 1. csomó, 3. tétel. Klapka emlékirataiban közöl egy nagyjából hasonló tartalmú, Görgeihez intézett levelet is. Klapka György, 1850. 78-81. o. és ennek nyomán Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. Pest, 1869. II. k. 476-478. o. Ennek alapján magyar fordításban közli Gelich Rikhárd III. 524526. o. A levél fogalmazványa nincs meg Klapka iratai között, s nem jelzi azt Klapka iratainak 1850. júl. 12-én Londonban Szabó Imre által készített jegyzéke sem. A Kossuthnak szóló levél egyes kitételei is ellene szólnak a levél létezésének; így pld. Klapkának az a kérése, hogy Kossuth közölje e levélben foglalt nézeteit Görgeivel. Görgey Artúr II. 154-158. és 161. o. utal ugyan a levélre, de ez egyszerűen azzal is magyarázható, hogy emlékiratai írása közben afféle emlékeztetőként felhasználta Klapka emlékiratát. (Az emlékirat példányai ekkorra már bejutottak a Habsburgbirodalom területére; az olmützi várbörtönben raboskodó honvédtisztek is olvasták; Ld. erre Hermann, GYT 1996. 106. o. 95. jz.. Más esetben is igazolható, hogy Görgei ilyen emlékeztetőket használt; így például nyilvánvalóan Mészáros Károly vagy Szilágyi Sándor közlése alapján használta Kossuth július 28-i - Barta István által bizo-