Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

zöme október folyamán a 23., november-december hónap során pedig a 39. zászló­aljhoz került. E két honvédzászlóalj szervezése Győrben folyt - példás gyorsaság­gal és szakszerűséggel. 7 Ez utóbbi nem kis részben Lukács Sándor kormánybiztos, később a honvédsereg országos hadfelszerelési biztosa hozzáértésének és határo­zottságának volt köszönhető. 8 S annak is, hogy a megyebeli jurátus ifjúság - neme­sek és honoratiorok - képviselői ismét jelentős számban álltak be honvédnek. Kö­zülük többen lettek később tisztek: a 23. zászlóaljból például az Egerváry (M.) testvérek, Haeffner Jakab, Kovács Károly, Lantay Iván, Limbeck Ferdinánd, Nogall László, Ráth Károly, Vakaczek Sándor, Tóth Lajos, a 39.-énél pedig Jankó Elek, Mocsonoky József, Szabó Antal, Veoreos Miklós, stb. Győr megye- és város fiai a már említett alakulatok - az 5., 23., 39. és 70. honvédzászlóalj, a 19/111. gyalogezred és az 1. huszárezred - mellett más csapatok soraiban is küzdöttek. így többen kerültek a 13. Hunyadi huszárezredhez - mely 1848 szeptemberében a Duna-Tisza közén szerveződött, akkor még a „Hunyadi önkéntes csapatok lovassága" néven -, valamint a honvéd utász ezred kötelékében. S miután maga Győr városa októbertől december közepéig az osztrák határszélen állomásozó Feldunai hadsereg/hadtest hátországának számított, ahol számos ala­kulat vonult át, illetve tartózkodott, feltételezhető, hogy ezekhez is „csaptak föl" helybéliek. 9 A tavaszi hadjárat sikeres befejezésével Győr városa és a megye nagy része 1849. május elejére megszabadult a császáriak 1848. december 27.-e óta tartó meg­szállásától. A bevonuló VII. magyar hadtest nyomában a megye székhelyén hama­rosan megjelent Lukács Sándor kormánybiztos is, nem utolsó sorban abból a cél­ból, hogy foganatosítsa az újabb újonc-állítási rendeletet. Ez most Győr városa esetében 64, a megye vonatkozásában 328, valamint a múlt évből elmaradt 154 újonc beadását írta elő. 10 Május végén mind a város, mind pedig a megye jelentette, hogy kötelezettségét teljesítette. Az ekkor kiállított katonákból részben Poeltenberg tábornok helyben állomásozó hadtestét, részben pedig a komáromi várőrség zász­lóaljait egészítették ki. Az 1849. májusában beállt győriek közül néhányan - Nagy 7 Hermann Róbert i.m. 23-25. p. A 23. és a 39. honvédzászlóalj története szintén feldolgo­zatlan. (Az előbbi 1848. október utolsó harmadában vonult be a feldunai - később VII. - hadtesthez a parndorfi táborba. 1849. április közepén az önállóvá vált Kmety-had­osztállyal kivált az említett hadtestből, de továbbra is a magyar fősereg (Feldunai had­sereg) kötelékében maradt. Az ihászi csata (jún. 27.) után a Kmety-hadosztállyal a Délvidékre került, s a borosjenői fegyverletétellel - aug. 20. - fejezte be a szabadság­harcot. A 39. zászlóalj december közepén került a feldunai (1849 tavaszától VII.) hadtesthez, s annak állományába tartozott a világosi fegyverletételig.) 8 Lukács Sándornak (1822-1854) a 23. és 39. honvédzászlóalj szervezésével kapcsolatos tevékenységére ld. Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelen koráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896. 379., 385. 406-407. p. 9 Hermann Róbert i.m. 29-31. p. 10 Uo. 36-37., 269-270. és 275-276. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom