Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

honvéd százados és a debreceni katonai térparancsnokság beosztott tisztje, majd a hónap végén őrnagy és a Nagyváradon levő katonai kórházak egyikének a parancsnoka lett. E beosztásában szolgált híven a világosi fegyverletételig. A szabadságharc legidősebb honvéd őrnagyát a császáriak 1850. febr. 15-én Aradon golyó általi halálra ítélték, ezt Haynau azonban 12 év várfogságra változtatta. 1853. dec. 14-én kegyelmet kapott. Ekkor a karintiai Laibachban (Ljubljana) telepedett le. Ez egyben a vele kapcsolatban ismert utolsó adat. Közlöny 1848/160., 1849/2. és 15., MOL.: ONőHt. Ált. 1848. 134., HL.: Aradi hadb. 113/2 2/371., Uo.: Rendőri tnegfigy. 391., Szül. akv. (Győr-belvárosi R. kat. Pleb.) Deáky Gellért 1806 körül Győrben született, nemesi családból. R. katolikus vallású és nőtlen volt. 1848 tavaszán őrnagyi címmel nyugalmazott századosként (korábban a luccai olasz hercegség seregében szolgált) Pesten élt. 1848. okt. 6-án szolgálatra jelentkezett az Országos Nemzetőri Haditanácsnál, mire négy nappal később századossá nevezték ki a Pozsonyban szerveződő 15. zászlóaljhoz. Az alakulat megszervezését követően a komáromi várőrséghez került. Három századát később Felső-Magyarország nyugati felének védelmére, majd Görgei Feldunai hadseregéhez vezényelték. A másik három, melynek parancsnoka Deáky volt, azonban Komáromban maradt. A vár védelmében vettek részt egészen az 1849. október elején bekövetkezett kapitulációig. Július második felében a zászlóalj Komáromban lévő részét újoncokból hat századra egészítették ki. Őrnagyává Klapka tábornok Deákyt léptette elő. (Közben a zászlóalj a III. hadtest kötelékébe tartozó második fele is 6 százados lett, így a szabadságharc utolsó felében két 15. honvédzászlóalj volt.) Deáky aug. 8-án a katonai érdemjel 3. osztálya kitüntetésben részesült, Klapka seregének aug. 3-i sikeres kitörése során - mely a császári ostromló had Duna-jobbparti részének szétverésével végződött - tanúsított bátorságáért. Komárom feladása után Deáky Békésen telepedett le, és élt 1860-ban bekövetkezett haláláig. Közlöny 1848/123., Komáromi Lapok 1849/27, MOL: ONőHt. Ált. 1848. 4848., Uo.: Hm. Ált. 1849. 19932., HL: 1848/49 33/99., Honvéd 1867/5. czakóházi és dőri Gyapay Miklós 1822. máj. 26-án Téten született, r. katolikus. Gy. Pál földbirtokos, Győr megyei táblabíró és Rogos Krisztina fia volt. Egy ideig a 33. gyalogezred nagyszombati nevelőintézetében tanult, majd jogot végzett. Katonai pályafutását 1848. szeptember végén a Pesten alakuló 25. honvédzászlóalj hadnagyaként kezdte. Novemberben főhadnagy lett a feldunai hadtesthez beosztott alakulatánál. 1849. februárjában (L-jével) századossá nevezték ki az 50. Hunyadi zászlóaljhoz. Ez az alakulat az 1848. december 30-i móri ütközetben súlyos vereséget szenvedett. Balmazúj-városon - a tartalék hadtestnél - folyó újjászervezésében Gyapay is részt vett, majd márciusban az erdélyi hadszíntérre kerültek. Előbb Kolozsvár helyőrségét alkották, majd bekapcsolódtak az érchegységi román felkelők elleni hadműveletekbe. Ez utóbbiakkal szemben április folyamán