Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

Görgei és Kossuth - az elmaradt győri ütközet Perczel Görgeire vonatkozó indulatos megjegyzéseit Kossuth egyre nagyobb egyetértéssel olvasta. A győri tartózkodás 10 napja ugyanis alapvetően hozzájárult a Görgei és Kossuth közötti viszony elmérgesedéséhez, s ebben mindkét félnek megvolt a maga felelőssége. Pestre december 13-án, Simunichnak a nádasi szoros elleni támadását megelőző napon érkezett meg a Galíciából betört Schlik altábornagy december 11-i budaméri győzelmének híre, s Kossuth legfőbb gondja ezekben a napokban az volt, hogyan teremtsen sereget Schlik hadtestének megállítására.

205 Kossuth december 15-én este értesült Simunich nádasi betöréséről és a december 14-i ütközet elvesztéséről, „...csak első csatánkat ne vesztettük volna el" - írta Görgeinek. Ugyanakkor mindjárt tanácsokat adott Görgeinek: „nem vaíószínű-e, hogy a nyerés következtében talán Nagyszombatról támadandnak meg, s evégett tán erejöket Hainburgnál vagy Schlosshofnál meggyengítették". S ha így van, „nem volna-e tanácsos gyorsan támadólag rohanni meg az ily gyengébb pontot - de túlnyomó erővel?" Kossuth úgy vélte, az ellenség mindenképpen Pozsony birtokát akarja, mert először is, nem hagyhatja a háta mögött, másodszor, „mert ha ezt bírják, egy schwarzgelb országgyűlést tartanak Pozsonban, ember bíz akad, aki elmegy, - ezért is fontos ez a Pozson". Simunich támadásával kapcsolatban úgy vélte, hogy az esetleg Schlikkel akar egyesülni, vagy a szlovák lakosságú megyékben akar megtelepedni. „Szeretném véleményét hallani, mit tegyek ezen Duna bal parti eventualitások ellenében?" - kérdezte Görgeit.

206 Görgeitől tanács aligha jött, ellenben érkezett egy rövid értesítés arról, hogy feladja Pozsonyt. A levelet nem ismerjük, s Kossuth rugalmasan reagált a történtekre. „Ne csüggedjünk: hanem férfias eréllyel nézzünk elibe a jövendőnek". Ugyanakkor mindjárt megkérdezte Görgeit: felhívassák-e a Mura mentéről Perczeit, „feladatva vele a drávai vonalt, s Vas, Zala, Somogy megyéket az ellenség berontásának feladva?" Ha igen, Perczel a Balaton északi partján vonuljon-e Győr felé, „ha ugyan ágyaikkal arra mehet", vagy a déli parton tartson Buda felé? Kossuth előre megírta mindkét rendeletét, s Pulszky Ferenccel, az OHB tagjával küldte volna azokat Görgeinek, hogy belátása szerint a megfelelőt továbbítsa Perczelnek. De aztán túl bonyolultnak találta az eljárást, s úgy döntött, megírja Perczelnek a történteket, s közli vele, hogy menetirányát Görgei táborának helyzete fogja meghatározni. Ugyanakkor utasította Batthyány Kázmér baranyai kormánybiztost, hogy a rendelkezésére álló erőkkel szintén vonuljon felfelé, s igyekezzen közben feltartóztatni a Dráván 205 KLÖM XIII. 725-731., 739-742., 747., 756-762. o. 206 KLÖM XIII. 754-756. o. Pulszky Ferenc: Életem és korom. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1958. I. 455. és 457. azt írja küldetéséről, hogy Kossuth a feldunai hadsereg táborában uralkodó hangulat és a csapatok állapotának kikémlelésére küldte őt Görgeihez.