Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

választja. Hasonló értelemben tájékoztatta Kossuthot is.

36 November 19-én arról írt Kossuthnak, hogy a sereg nem marad Pozsonyban, „de még kimozdulásunk idejét nem tudja meghatározni Görgei".

37 November 27-én azt jelentette Kossuthnak, hogy az első támadásra Görgei és ő a jobb partra megy, Lázár György és Guyon Pozsonyt védik az első védelmi vonalig, majd a Csallóközön át Komáromig vonulnak vissza; a jobb parti erők a körülmények szerint alkalmaztatnak, s Győrnél tartják magukat, „míg a viszonyok engedik".

38 November 29-én közölte, hogy Görgei a táborból mindent Komáromba küldött, vagy hajóra rakva tartja, ami a sereg mozgását gátolhatná s „a visszavonulást Pozsonyból csatázás közt akarja vezetni". Elképzelhető, hogy az ellenség terve megváltozott, s ez esetben a sereg Pozsonyban és környékén fog telelni.

39 Kossuth nem idegenkedett Görgei nézeteitől. „Tekintse Ön Győrt olyan pozíciónak, hol minden esetre tetemesb erőnk lesz koncentrálva, avégett, hogy.onnan a szükséghez képest úgy Mosony, mint Soprony felé dolgozhassunk" - írta november 12-én a Sopron megye kormánybiztosává kinevezett Lukinich Mihálynak.

40 Másnap arról írt Nyáry Pálnak, az OHB helyettes elnökének, hogy Pozsonyt valóban el kell hagyni, de 5000 embert ott kell tartani. Úgy vélte, az elhagyás időpontját az dönti el, „hogy elég erő legyen a bal partot is biztosítani, ha a sereg például Győrbe vonul, mert félek, [az ellenség] otthagy Győrött, maga pedig Nyitrának jő".

41 Ugyanakkor Kossuth - a taktikai részletekbe bele nem bocsátkozva - már Pestről írott első leveleiben aktív határvédelmet, sőt, a határon túl történő átcsapást kért Görgeitől; emellett kérte a védelmi vonal Trencsén és Árva megyéig történő kiterjesztését is.

42 Pontosabban, Kossuth - némi joggal - úgy vélte, hogy fölösleges előre feladni a határmenti megyéket mindaddig, amíg azokat közvetlen ellenséges betörés nem fenyegeti. Csány maga is úgy vélte, Pozsony feladása a bányavárosok és a „hegyes megyék" feladását is maga után vonja, „honnan az ellenséget kiverni Isten tudja mikor, és bírandja-e a haza?"

43 Néhány nappal később pedig figyelmeztette Kossuthot: aligha hihető, „hogy Győrnél minden sáncolások dacára is, sokáig maradhassunk, mert ha Pozsonyt elhagyjuk, egy magosságban kell magunkat tartani az ellenséggel".

44 36 KLÖM XIII. 446-447. o.; Csány László II. 26., 28. o. Még november 15-én is arról írt, hogy Görgeinek „nincsen tervében Pozsont tartani". KLÖM XIII. 494. o. (nov. 18-i dátummal) és Csány László II. 30. o. 37 KLÖM XIII. 502. o.; Csány László II. 40. o. 38 KLÖM XIII. 583. o.; Csány László II. 66. o. 39 Csány László II. 72. o. 40 KLÖM XIII. 424. o. 41 KLÖM XIII. 435. o. 42 KLÖM XIII. 388. (nov. 10.); 404 (nov. 11.); 422. o. (nov. 12.); 639. (dec. 4.); 661. (dec. 7.) 43 KLÖM XIII. 446-447. o.; Csány László II. 26., 28. o. 44 KLÖM XIII. 513. o.; Csány László II. 42. o.