Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

Az 5. honvédzászlóalj századosa 2 1848. június - július A Batthyány-kormány 1848 tavaszán, miután a külföldön lévő, magyarországi kiállítású katonaság hazahozatala lassan haladt, határozta el egy önálló, tízezer ön­kéntesből álló mozgó nemzetőrség létrehozását. Ezeknek az alakulatoknak, az első tíz honvédzászlóaljnak szervezése a május 16-án kibocsátott felhívással kezdődött meg, s többségük július végétől már a Délvidéken harcolt a szerb fölkelők ellen. Az új alakulatok tisztikarát olyan nyugalmazott, kilépett, vagy aktív cs. kir. tisztek al­kották, akik legfeljebb a századosi rangig vitték a cs. kir. hadseregben. Komoly csá­bítást jelentett, hogy az előzőnél eggyel magasabb rangban vették át őket, s fizetésük is jócskán meghaladta sorezredi társaikét. Batthyány május 18-án küldte szét a toborzási felhívás nyomtatott példányait a hadfogadó helyül kijelölt városoknak, köztük Győr városának is. 3 Május 30-án Batthyány nemzetőri és hadügyi irodája közzétette a megalakítandó zászlóaljak székhelyeinek listáját: az 5. zászlóalj alakulásának helyeként Győrt jelölte ki. 4 A zászlóalj toborzása csak június 4-én kezdődött meg, s egy hét alatt 75, egy hónap alatt 244 önkéntes állt be Győrben. 5 A zászlóalj toborzási körzeteként kijelölt Esz­tergom és Komárom megyékben is megkezdődött az önkéntesek verbuválása. Noha a komáromi hadfogadó mindössze két napig működött, aztán pénzhiány miatt be­szüntette működését, ezalatt is 156 önkéntest fogadott fel. A nem kellő gyorsasággal haladó toborzás miatt július közepétől végéig Pestről 455 honvédet irányítottak át a győri zászlóaljhoz. Augusztus l-jén a létszám elérte a 1094 főt, az ezt követően beállott önkénteseket már a Veszprémben alakuló, s még rosszabb toborzási ered­ményeket produkáló 6. zászlóaljnak adták át. A kiállított létszámból 320 főt Győr városa, 70 főt Győr megye önkéntesei adtak. 6 Az alakulat felruházása kezdetben nem járt sikerrel. Adakozás útján nem kapott megfelelő anyagokat, a győri magyar és német szabó céh pedig kijelentette: az óbu­dai ruházati bizottmány által megszabott csekély összegért nem hajlandó megvarrni az egyenruhákat. A zászlóaljnak a Délvidékre vonulás alkalmával még csak zubbo­nya volt, köpenye nem „...oly árvák: hogy reájok nézve szánakozással telik meg keblünk"- írta a honvédekről egy szemtanú. 7 A zászlóalj fegyverei július második 2 A zászlóalj szervezéstörténetére ld. Urbán Aladár, 1969. 3 A május 16-án kelt nyomtatványt közli Szávay Gyula 365. o. 4 Urbán Aladár, 1973. 249. o. 5 Urbán Aladár, 1973. 251-252. o.; Varsányi - Hetvényi, 1989. 123-124. o. 6 Szávay Gyula 366. o. 7 Urbán Aladár, 1973. 302. o. Szalay József emlékezései szerint „Győrben kaptunk egy­egy katonaköpenyt, két pár durva vászon fehérneműt, egy öltözet vastag vászonból készült felsőruhát, egy pár bakancsot, és veres zsinóros kék sapkákat, de még sem fegyverünk, sem tölténytáskánk nem volt". Nóvák - Szalay, 1998. 98. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom