Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

Az 5. honvédzászlóalj századosa

2 1848. június - július A Batthyány-kormány 1848 tavaszán, miután a külföldön lévő, magyarországi kiállítású katonaság hazahozatala lassan haladt, határozta el egy önálló, tízezer önkéntesből álló mozgó nemzetőrség létrehozását. Ezeknek az alakulatoknak, az első tíz honvédzászlóaljnak szervezése a május 16-án kibocsátott felhívással kezdődött meg, s többségük július végétől már a Délvidéken harcolt a szerb fölkelők ellen. Az új alakulatok tisztikarát olyan nyugalmazott, kilépett, vagy aktív cs. kir. tisztek alkották, akik legfeljebb a századosi rangig vitték a cs. kir. hadseregben. Komoly csábítást jelentett, hogy az előzőnél eggyel magasabb rangban vették át őket, s fizetésük is jócskán meghaladta sorezredi társaikét. Batthyány május 18-án küldte szét a toborzási felhívás nyomtatott példányait a hadfogadó helyül kijelölt városoknak, köztük Győr városának is.

3 Május 30-án Batthyány nemzetőri és hadügyi irodája közzétette a megalakítandó zászlóaljak székhelyeinek listáját: az 5. zászlóalj alakulásának helyeként Győrt jelölte ki.

4 A zászlóalj toborzása csak június 4-én kezdődött meg, s egy hét alatt 75, egy hónap alatt 244 önkéntes állt be Győrben.

5 A zászlóalj toborzási körzeteként kijelölt Esztergom és Komárom megyékben is megkezdődött az önkéntesek verbuválása. Noha a komáromi hadfogadó mindössze két napig működött, aztán pénzhiány miatt beszüntette működését, ezalatt is 156 önkéntest fogadott fel. A nem kellő gyorsasággal haladó toborzás miatt július közepétől végéig Pestről 455 honvédet irányítottak át a győri zászlóaljhoz. Augusztus l-jén a létszám elérte a 1094 főt, az ezt követően beállott önkénteseket már a Veszprémben alakuló, s még rosszabb toborzási eredményeket produkáló 6. zászlóaljnak adták át. A kiállított létszámból 320 főt Győr városa, 70 főt Győr megye önkéntesei adtak.

6 Az alakulat felruházása kezdetben nem járt sikerrel. Adakozás útján nem kapott megfelelő anyagokat, a győri magyar és német szabó céh pedig kijelentette: az óbudai ruházati bizottmány által megszabott csekély összegért nem hajlandó megvarrni az egyenruhákat. A zászlóaljnak a Délvidékre vonulás alkalmával még csak zubbonya volt, köpenye nem „...oly árvák: hogy reájok nézve szánakozással telik meg keblünk"- írta a honvédekről egy szemtanú.

7 A zászlóalj fegyverei július második 2 A zászlóalj szervezéstörténetére ld. Urbán Aladár, 1969. 3 A május 16-án kelt nyomtatványt közli Szávay Gyula 365. o. 4 Urbán Aladár, 1973. 249. o. 5 Urbán Aladár, 1973. 251-252. o.; Varsányi - Hetvényi, 1989. 123-124. o. 6 Szávay Gyula 366. o. 7 Urbán Aladár, 1973. 302. o. Szalay József emlékezései szerint „Győrben kaptunk egyegy katonaköpenyt, két pár durva vászon fehérneműt, egy öltözet vastag vászonból készült felsőruhát, egy pár bakancsot, és veres zsinóros kék sapkákat, de még sem fegyverünk, sem tölténytáskánk nem volt". Nóvák - Szalay, 1998. 98. o.