Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen
Két rendbeli okot hordanak fel a TKR. az évenkint tartandó o.gyülések szükségének, hasznának megmutatására, a honi törvényt és az átalakulás korszakát, melyben a teendőknek roppant sokasága - vagyis, mint a TKR. a felírás befejezésén nyilatkoznak: a belső szükségek sokasága - a velünk távolabb, közelebb kapcsolatban lévő és lehető nemzetek folytonos s bennünket megelőzött, úgy ipari, mint nemzeti önállásunkra nézve súlyossá válható fejlődésének tekintete az alkotmányos élet gyakoribb összepontosulásának és azáltal eszközlendő tökéletesb és szabályszerűbb munkásságának áldásteljes hasznai. Mi az első rendbeli okokat illeti, a felidézett törvényeket, kétségtelen az, hogy volt időszak, melyben alkotványunk intézkedései megkívánták az évenkinti o.gyűlés tartását. Hogy visszatérjek első szent királyaink idejére, végzek Szilágyi Mihály gubernátor 267 alatt (1458: 13.) az ország rendéi, hogy Pest helységében minden éven Pünkösd táján a nemesség egybeseregeljék országgyűlésére, így rendeltetett el az nagy Mátyás királyunk alatt is (1471: 1., 1498: [1. te] 1-2. §.), 268 hogy a többi törvényekről a rövidség okáért ne emlékezzünk, melyek jelesbieiket a TKR. is feljegyezték a felírásukban. Szükséges is volt hajdanta az orsz.gyűlés gyakortább tartása. Ha a nemzet állását, kül- és belviszonyait a történetek fonalán késérjük, varázsoljuk csak vissza felejthetetlen Korvin király dicsőséggel teljes uralkodása idejét, ki - mint XIV. Lajos francia király - békében nem tudott, nem akart élni. E nyugtalan és háborús élet, hogy az orsz.gyűléseket szaporítá, szembeszökő, minthogy az alkotványból a békekötés, a háború megindítása a nemzet tulajdona volt, minthogy a roppant költségek előteremtése a nemzet gondja vala. Történeti igazság az, hogy 2. Ulászlóval Magyarország politikai tiszta ege borulni kezde, kinek zavarteljes uralkodása a nemzetet gyakrabban egybegyűjtette. Hát a 2. Lajos király szerencsétlen halála után beállott időszak: midőn az elhatalmazott török mindent dúló szemeit Magyarrország felé fordítá és ezt elnyelni indult, midőn az örökösödési háborúk kitörének és a pártok egymásnak szemközt állottak és a bajt a hitszakadás vagy újítás századokon által méginkább nevelte! Hogy e csapások az országtól elfordíttassanak, a béke, a szabadság, függetlenség visszaadattassék, egyedüli út, mód, eszköz vala az orsz. gyül. tartása, amiért is ebből az időszakból találunk legtöbb törvényeket, melyek a gyakortabbi orsz.gyűléseket sürgették. [...] Elállott tehát a nemzet időjártával az évenkinti orsz.gyűlésektől, mivel azok szükségét nem találta, elrendezvén magát annyira, mennyire, és bevégezvén, hogy úgy mondjam, polgári alkotványát, elállott azért is, nehogy önmagát és alattvalóit Gubernátor = kormányzó. Az 1458/13. tc. minden év pünkösd tájára Pestre rendelt országgyűlést, melyet az 1471/1. tc. is életben tartott, de hozzátette: „akkor, ha a szükség parancsolja". Az 1498/1. tc. bevezetése ül. 1-2. §-a a következő négy évben minden esztendőre rendelt 15 nap alatt befejezendő országgyűlést, majd három évente egyet. MT. 1000-1526. 334-335., 358-359., 594-595. p.
