Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

Hiszem, hogy a nemzetnek joga vagyon intézkedni az oskolákról, a tanulmányokról etc., de ha tekintem, ki rendelkezett maiglan, mit mondanak a törvények, úgy meg kell vallani, hogy e jogot a felség kezében találom. (Az 1723. 70.

241 etc.) Úgy ha nézem az 1843: 9. §., 2. tör. [...], látom, hogy a felség szorosan jogához ragaszkodik és ragaszkodni akar, és azért gondolom, hogy azt ki kell hagyni, mi megsértené a felségjogát. Felség elrendelte Croátiára a magyar nyelvet (1844. 8. §.), elrendelte Magyarorsz.[ágra] az oktatási rendszert (1844. 9.), ígéri, hogy továbbra is el fogja rendelni.

242 Tehát Őfelsége csak kérendő, és nem kell, nem szabad határozni, mit Őfelsége úgysem fog megengedni, joga ellenére, és azért e §. kihagyását szeretném. IV. Rimely feljegyzései a honosítással kapcsolatos törvényjavaslatról, 1848. február

243 Mi a magyar hon? Ki a magyar? Mi a honosítás? Hányféle? indigena, civilisatio Ki a hontörvény oltalma alatt és annak minden jótékonyságával él Törvényjavaslat a magyar honosításról és külföldiekről I. Fejezet. A magyar honpolgárság megnyeréséről, 1. §. Magyarhon nevezete alatt értetik mindazon terület, mely a magyar szent korona hatósága alatt áll. Az említett törvény 4. §-a kimondja, hogy a király beleegyezik az akadémiákon oktatandó tárgyakba, ha a rendek erről felterjesztik javaslataikat. MT. 1657-1740. 628629. p. Az itt szereplő célzások az 1844/2. tc. 8. (a magyar nyelvnek a kapcsolt részek iskoláiban tanítási nyelvként való oktatását) és 9. („őfelsége méltóztatott kegyesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban a közoktatási nyelv a magyar legyen") §-aira vonatkoznak. MT. 1836-1848. 198. p. Rimely-iratok, 85. sz.