Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen
III. Rimeíy beszédvázlata a magyar nyelvről szóló törvényjavaslat kapcsán, 1848. február 238 Lingua Hung.fariae] 1- ször. Hogy drágább kincse nincs a nemzetnek, nyelvén él etc. mint a múlt országgy. [ülésen] mondák. 2- do. Hogy egy nyelv eszközöl egyedül etc. 3- or. Hogy méltó követelés, hogy a magyar magyarul tudjon, megismerem, és kívánom, óhajlom. 4- er. És mivel óhajtom, azért aggódom, hogy oly módok, eszközök rendeltessenek, melyek e célt elősegítik, és ne hátráltassák, tehát aggódom, és törekedem, hogy oly törvény legyen, mely e nemzeti jó elérésére szolgál, tehát hogy ne oly törvények hozattassanak, melyek a célt tévesztik. 5- ör. Megismerem, hogy a gyűlésnek joga, sőt kötelessége és feladata vagyon a nemzetiséget előmozdítani, de azért óhajtom, hogy tévútra ne jusson, célját ne tévessze. 6. Én úgy tartom, hogy az erőltetés, az erőszak célt téveszt, mert az akarat nem engedi magát erőszakoltatni, szüli az idegenkedést, a gyűlöletet, nem a megkedveltetést, mutatja maiglan a tapasztalás. 7. Jók az intézkedések, de nem jó az erőszak, gondolatom szerint talán ott léphet fel a törv.[ény]hozás erőszakkal, hol a nemzet nyelvét tudja, de beszélni nem akarja; de hol az azt nem tudja és azt tanulni kell, ott nem kényszerítni [kell], hogy beszéljen, hanem hogy tanuljon. Ott nem lehet az életben, gyakorlatban határozni, hogy minden magyar legyen, különben érvénytelen, mert zavar történik a polgári életben és a cselekvények megszűnnek, p.o. nem leend szerződés, testamentum, igaz tanúbizonyság etc. 8. Sok történt 1836-tól (és különösen 1843[-ban]), helyeslem a magyar nyelv szükségletét a hivatalokra osztani, a megyei, városi, egyházi hatóságokra [való] kiterjesztését, a tudományok előadását, de az oktatást, kivált a nemzeti oskolákban célszerűtlen, a magány életben 239 a tények, cselek vények etc. - ez már sok. 9. És azért elegendőnek tartom az 1843. törv.cikket a nyelv előmozdítására, ezentúli kiterjeszkedés jót nem szül és idegenséget gerjeszt, tudományosságot gátolja. 10. És mi vagyon több a mostani törvényjavaslatban? Mármost megyek által e törvényjavaslatra etc. 11. Két részre osztom, Magyar [országra] és a részekre. Magyarorsz.[ág] részére mit rendel, el nem vállalható, mit a részekre, az ingerlő és célhoz nem vezető, de a felség sem hagyja helyben, ui. 23. Juni. 1844. 240 Rimely-iratok, sz.n. Értsd: magánéletben. Utalás az ekkor kiadott uralkodói leiratra.