Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen
3- or. Mely törvény szigorúságát az alap, az indoknál kívánják, mivel az 1836: 8., 1840: 7. engedményes törvény csekély eredményű vala, és célhoz nem vezetett, mit a kegy. k.[irályi] előadások 6. pontja is elismerni kívánni látszatik. 4- er. Meg kell még jegyezni, hogy az örökváltság alapja [azon] a [megjgyőződésen fenekük, 223 mivel az úrbéri viszonyok az illető felekre már nem kívánatosok, és a közállomány érdekeivel egyhangzásba nem hozhatók. Nem boncolgatván, hanem elfogadván eme indokokat és állításokat, noha némely észrevételeim volnának, mivel én is szívemből kívánom az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást, természetesen tökéletes kármentesítés mellett; áttérek 5- ör. A TKR. indítványára, mely abban áll, hogy a MFR. az erőszakos örökváltság elvét elfogadván, oly törvény készíttessék, mely ezen elvet magában foglalja, és pedig még úgy, hogy ezen elv csak egyoldalagosan alkalmaztassák, és kényszerítő legyen a földesúrra, de nem a jobbágyra. 6- or. Megjegyezvén előre is, hogy én a kegy. kir. előadásban a kényszerítő elvet foglaltatni és kimondatni annyival kevesebbet találom, mennyivel igazabb, hogy az a tulajdoni jog tiszteletének méltánylását ajánlja. 7- er. Ezek után nyíltan és minden visszatartózkodás nélkül kimondom, hogy én a TKR. kényszerítő, késztető elvének kimondásához, elfogadásához nem járulok, mert én ennek szükségét nem látom, és sok rossznak csíráját benne rejleni találom. Mert ha az örökváltság oly kívánatos az illető felekre, úgy bizonyára mind a két fél két kézzel utána nyúland, és az első alkalmat megragadja az úrbéri viszonyok kibontakozásából, mely esetre kérdem, mire való a kényszerítő törvény? Az a vélemény, hogy az 1840: 7. engedményes törvény oka annak, hogy az eddigi tapasztalás szerint csak kevés sikert mutat az örökváltság tekintetében, nem teljesen alapos, mert nem áll az, hogy a földesúr nem akart volna egyezkedni, nem akarta volna megengedni az örök megváltást, hiszen a földesurak éppen úgy belátják, mint a TKR. Izenetükben kimondották, hogy az úrbéri viszonyok az illető felekre már nem kívánatosak, mit ők legjobban éreznek. Nem a földesurak hátráltatták a törvénynek életbeléptetését - megengedek én e tekintetben némely kivételeket - nem a földesurak, hanem több helyen nem akarnak a jobbágyok a törvény jóságával élni. Saját tapasztalásom vagyon, felszólítani néhány helységeimet, melyek felelének, hogy a jelen állapotuk nekik kedvesebb, mivel a robot nekik ingyen jön, cselédjük úgyis elég vagyon, a kilencedet pedig, ha az ég megáldja, szívesen adják, ha pedig nem terem, úgy dézsmát nem adnak. 224 Ellenben ha megváltják magukat, fizetni kell, a cselédjük henyél és a dézsmát meg kell adni, akár terem, akár nem, de félnek is, ha megváltják magukat, hogy akkor az uraság, ha megszorulnak, nem leend olyan kegyes, mint 223 Az első mondatrészt utólag ceruzával kihúzta és helyére a következő szöveget írta: „Noha az örökváltság oly üdvös alapon fenekük..." 224 Utólagos, ceruzával írt széljegyzet: „a robotból része elengedtetik, hol sok vagyon, hát a fát hol veszik?"
