Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Lővei Pál: A győri Liszt Ferenc utca

gyámos, egyenes záródású kapukeret párhuzamai számos helyen eló'fordulnak Győrben, többségüket ugyancsak vörös márványból faragták.) Az északi házrész földszinti bolthelyiségeiben fekete színű festések kerültek elő. Egy helyiségben még az 1803-as átalakítás előtt készült a fekete alapszínű, csillagos festés, amelynek analógiái Sopronban, Budán ismertek. Az emeleti folyosó déli szakaszán a hátfal a 19. század folyamán kváderrakást utánzó festést kapott, amelyet többször megújítottak. A legalsó, barnászöld (valószínűleg elszíneződött) alapon vékony fehér és vörösbarna csíkkal kereteit fekete vonalakból alakították ki a kvádereket, a sorokat egymás fölött elcsúsztatták. A homlokzati oldal árkádívek közti oszlopainak megfelelően a hátfalon a kváderes mezőket vörös színű, festett oszlopok választották el, két oldalukon szürke (árnyékoló?) sávval. A következő festésrétegen a kváderezést barnásvörös csíkokkal, az előbbinél sokkal hevenyészettebb módon újrafestették, efölött pedig egy harmadik, rózsaszín alapon lilásrózsaszín vonalak alkotta kváderfestés húzódott. A legalsó kváderes felületen 19. századi jellegű, ceruzával írt, gót betűs felirat nyomai mutatkoztak. A19. század második felében elbontották az északi házrész boltozatainak jórészét, a falak repedései és a sok vonóvas alapján statikai problémák jelentkezhettek, elsősorban az emeleti boltozatok oldalnyomása miatt A tetőszerkezet súlya miatt válhatott szükségessé az udvari árkádok befalazása. A korábbi barokk utcai homlokzatot eklektikus stílusban átalakították. Ekkor az ablakszerkezetek is újonnan készültek. A zárt erkély kő szárak közötti nyílásait beszűkítették. A zárt erkélyes szobában, az erkély nyílásait beszűkítő falazatokon is festett vörös márványozás húzódott a vakolatréteg alapozó fehér festése fölött, a 19. század végi újravakolás során készülhetett. A 19. század végén vagy már a 20. században önálló lakásokra osztották a házat, bár a tulajdonos és családján kívül a 18-19. században már nagyjából rendszeresen laktak benne bérlők. JEGYZETEK ~ A helyreállítási terveket Szó'ts Sándor készítette. A falkutatással párhuzamosan és azt követően a győri levéltárban folytatott kutatásaim során számos adatot, ötletet és sok segítséget kaptam Gecsényi Lajos és Sáry István levéltárosoktól, szívességüket ezúton is köszönöm. Az egyszerűség kedvéért észak-déli irányúnak vesszük az alábbiakban az épületet, vagyis a Gyógyszertár közre néző homlokzat az északi, a Széchenyi térre néző a nyugati, a Liszt Ferenc utcai a déli. Varga István: Műemléki lakóházak helyreállítása Győrött 1950-1980. In: Győri Tanulmányok 7. Győr 1986. 8. Lővei Pál: Adatok Győr középkori topográfiájához. Arrabona 26-30 . Győr 1991. 11.; 4-5. kép, 1/1, II/3-4. tábla. Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr 1882. 130.; Győr legkorábbi telekkönyvének a mai állapotra való rávetítése, az utcák azonosítása - ellentétben a későbbi telekösszeírásokkal - hosszú ideig megoldatlan volt. Éppen a Széchenyi tér vizsgálata vezette rá Kalmár Miklóst [Győr barokk tere. Arrabona 18 (1976) 182-183.] arra, hogy az egyes telkek teljes körbejárása útján vették számba az