Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

hivatalos (ex officio) és civil szolgáltatásra. A falakon belüli szűk utcák nem voltak már alkalmasak a naponként mindkét irányban közlekedő kocsiknak és a leváltáshoz szükséges nagyobb istállóknak, takarmánytárolóknak elhelyezésére. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a járatok kürtszóval való zajos érkezése és indulása, az utasok le és felszállása, a lovak cseréje valóságos utcai látványossággá vált, ami inkább illett a szabadba, a Fehérvári-kapu előtti területre, valójában a vásártérre, mint a jómódú polgárok, céhes mesterek, valamint kereskedők otthonainak és boltjainak közvetlen közelébe, a vár (ma Káptalandomb) szűk Rába-hídi környékére. Az egységes irányítású, állami kezelésbe vett posta 6. sz. útvonala vezetett Magyarországra, amelynek fontosabb állomásai: Bécs-Fischammend-Moson-Győr-Komárom-Buda-MohácsEszék városok, ahol az út keresztül haladt. Az 5. sz. Eszékről egészen Konstantinápolyig, míg a 7. számú a Felvidéken, majd Erdélyben egészen Brassóig közlekedett. Ekkor az ausztriai postaszervezet, már európai hálózattal rendelkezett, amihez a magyarországi útvonalak is csatlakozhattak. A nagyobb forgalom indokolta a többi között, hogy Mária Terézia (1740-1780) rendelettel 1749-ben bevezette a delizsánsz-járatokat, amelyeknek az irányítására 1750. október 15-én Bécsben kocsiposta főexpedíciót hozatott létre. A tartományi fővárosokban (Magyarországon Budán) postakocsi expedíciókat szerveztetett. Ezek a járatok már pontos időhöz kötötten közlekedtek. Közel két év telt el, amíg a rendszeres magyarországi delizsánsz-járat 1752. szeptember 18-án megindulhatott. Miután a Bécs-Buda közötti útvonal Győrön haladt keresztül, ott történt a lóváltás, a nagyobb pihenő, étkezés. A rendelkezésnek megfelelően a járat akkor hetenként egy alkalommal közlekedett. — A delizsánsz Bécsből hétfőn reggel 8 órakor indult és Budára érkezett szerda reggel. Visszaindult Budáról vasárnap reggel ugyancsak 8 órakor és Bécsbe érkezett kedden délelőtt. Az út középpontjában fekvő Győr lóváltóhely, amelyről korábbi adatok tanúskodnak. Számításaim szerint a kb. 48 óra időtartamú utazás a lovak etetésével, rövid pihenőkkel, 24 órát vett igénybe Győrig, és oda a járat mindkét irányból a reggeli órákban érkezett. Bécs felől keddi, Buda felől hétfői napokon. A győri postaháznál, hivatalnál, ami bizonyítottan vendégfogadók közelében állt, legalább két órányi időt töltöttek az utasok. Ez idő alatt a szaporodó postaküldemények leadását és felvételét intézték és természetesen a lovak váltását is. Az 1749-ben kiadott postapátens szerint Magyarországon akkor tíz levélpostajárat közlekedett 165 postaállomással. A központi bécsi számozás szerint a magyarországi az V. számú járat, amely Bécs-Járfalu-Mosony-ÖttevényGyőr-Günyü-Komárom-Neszmély-Újfalu-Dorog-Vörösvár-Buda úton haladt, onnan tovább a Duna mentén egészen Eszékig.

44 Az 1740-es évektől a magyarországi postautak egész hálózatának Buda lett a központja, ahonnan Győrön és Pozsonyon át két fővonal kapcsolta az országot Bécshez. A posta fejlesztését előmozdította Mária Terézia 1750. augusztus 5-i pátense, amely szabályozta a postán való pénzküldést, és az árucsomagok küldését (20 bécsi font súly), mindkettőt regálénak minősítette.

45 Ebben az időben vezették be az ajánlott küldeményeknél a vény (recepisse) kiállítását. Szabályozták a levél és más szolgáltatások díját, a postamesterek, legények hivatali munkarendjét. Az