Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

Kortársi leírásból ismert, hogy Mátyás király sokat utazott. A király udvarában élt Bonfini munkáját később magyarra fordító Heltai Gáspár írja: „Mátyás király ahová megyén vala, úgy megyén vala, mintha repülne. Kocsipostán egynihány száz mérföldig elmene csak kevés napig." — Bonfini szerint Mátyás naponként százezer lépésnyi (kb. 75 km) utat is megtett.

8 A valóban sokat utazó uralkodó, amikor 1485 júniusában székhelyét Budáról Bécsbe helyezte, az útvonalon kocsi postát rendezett be. Ez természetesen Győrön haladt keresztül. A király futárai váltott lovakkal száguldó kocsikon utaztak, amelyek éjjel-nappal haladtak, a hírvivő futárok azokon éjszaka aludhattak is. A középkor századaiban kialakult és folyamatosan használt hadiút, postaút Mátyás halála után a Bécs-Székesfehérvár közötti szakaszon egy rövid időre a trónkövetelő Miksa herceg hatalmába került, aki 1490 őszén Taxis János bécsi postamesterrel megszerveztette a rendszeres postajáratot, amely 1491 decemberéig működött.

9 Ez az ideiglenesen osztrák irányítás alá került hadi postaút a korábbi időszakokhoz hasonlóan Győrön haladt keresztül. A XV. században még csak a Vár (ma Káptalandomb) volt falakkal körülvéve, amint az egy középkori állapotokat rekonstruált alaprajzon szerepel. A futár és postai hírszolgálat vonatkozásában és a későbbi fejlődésben a vár, illetve a XVI. századtól kiépülő Váralja falain elhelyezett és védett kapuk iránya mindvégig meghatározó a posta szempontjából. A középkori időkben az említett térképen keletre néző „J" jel a Duna-kapu, nyugatra „K" jelzésű a déli kapu. A későbbi időben a helyhez közel vagy azon a helyen állt a Bécsi-kapu.

10 A középkori Győrben a mai fogalmak szerint még nem volt postahely, még a lótartás, a lóváltás helye, az istálló is csak későbbi időből ismeretes. Még teljes bizonyossággal meg nem határozható ez a hely, de feltehetően a kapuk közelében lehetett. A középkori Magyarországon a szervezett és folyamatosan működő királyi futárszolgálat lényegében a mohácsi csatát követően megszűnt. A történelmi események során a XVI. században kiépített postaszervezet ausztriai irányítás alatt működött uralkodói pátensek (rendeletek) alapján, több mint három évszázadon keresztül és látta el a hírközlés, a posta feladatát. A XVI. SZÁZAD Győr városa postai hírközlési jelentősége a középkort követően a század folyamán, földrajzi fekvése következtében, eseményekben figyelmet érdemlően alakult. A Buda és Bécs közötti útvonal középpontjában kiépült vár, majd éppen a XVI. század második felétől kifejlődő város, akkor Váralja, számos adattal bizonyítottan postaállomás és lóváltóhely. Egyik ilyen hiteles adatsorozat báró Herberstein Zsigmond királyi követ 1518 áprilisában tett utazása Budáról Bécsbe, amelynek eseményeit éppen Győrrel kapcsolatban később leírta. Ez magyar fordításban is megjelent és részleteiben közreadott.

11 A Harminc utazás Magyarországon a XVI. sz. derekán c. rész az előbbi időpontban tett utazásról ad hű képet. „Elutaztunk kocsi szekereken, miket így hívnak egy helységről, amely Budán alul tíz mérföldnyire van. Ezeket három lovat egymásmellé fogva hajtják. És semmi vas nem volt rajta, vagy igen kevés. Azon a kocsissal együtt négy személy foglalt helyet, s futottak éjjel-nappal, Budáról Bécs felé. Jól megmért 32 mérföld lehetett. S az út felén Győrön más