Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
GYŐR MÚLTJA - Lővei Pál: A győri Liszt Ferenc utca
Az északi pincerész mai formája és boltozata pontosan nem keltezhető, valószínű, hogy a középkori és a 16. századi falakat felhasználva valamikor a 17. század folyamán, talán külön építési periódusban alakították mai formájára. A házban elszórtan, kisebb átalakításokra utalóan RGVM 1669-es és 1676os téglák is előfordultak a falakban, a padláson - ez Rajmund Gráf von Montecuccoli főkapitány (1660-1680) monogramja. Az emeleti meUvédjéből és helyenként a földszinti pillérekből kibontott téglák IM 1727 monogramja és évszáma alapján 1727-ben vagy röviddel ezt követően készült el a mai árkádos udvari folyosó, a földszinten pillérekkel, az emeleten kőoszlopokkal. (A pillérekben ugyancsak előforduló, a 16. század második felére keltezhető téglák egy korábbi, az új építése előtt elbontott folyosóra utalhatnak.) A folyosó a nyugati szárnyban mindkét szinten boltozott volt, az északi szárnyban síkfódémű. Építésekor a mai északi lépcsőház irányát megcserélték, és a tér új boltozatot is kapott. Ezzel összefüggésben átalakították a délről szomszédos, földszinti helyiséget gyalogos kapualjjá, a bejárat mellett az utcai homlokzaton kisebb ablakkal. A középkori házrész alatti pincét beboltozták, egy kis boltvállszakasz jelzi az egyik sarokban, hogy egy korábbi boltozat helyén. Győrben a még reneszánsz jellegű, hagyományosan korábbinak gondolt árkádos-oszlopos udvari folyosók többségéről kiderült, hogy 18. századiak. A Széchenyi tér l-ben az évszámos téglák alapján 1711-1713-ra keltezhető újjáépítés során emelték 58 , a Bécsi kapu tér 12-ben és a Király utca 12-ben a Liszt Ferenc utca 1. árkádsorához hasonlóan az 1720 és 1730 közötti évtizedből, 1727 tájáról származnak. A még 17. századi példák - pl. Gyógyszertár köz 4. - jóval ritkábbak, és a 16. századból valószínűleg egyetlen árkádos udvar sincs a városban. A Gyógyszertár köz 4. 17. századból származó és a Bécsi kapu tér 12. már 18. századi, középkorias hatású, homlokzati konzolsorának és a késői árkádos udvaroknak a más magyarországi városokhoz, így Budához és Sopronhoz viszonyítva régimódi, anakronisztikus megoldásai jól jellemzik Győr 18. század eleji építészetét. 1770 körül épült fel a jelenlegi déli szárny összes boltozatával és a zárt erkéllyel. Falaiból és a déli padlásrész burkolatában az 1766 és 1770 közötti évek mindegyikéből került elő évszámos tégla. Ekkor készülhetett a mai fedélszék is, igen meredek, barokk jellegű formára, meredek vonalú oromzattal az északi szárny keleti végén. 60 A 17. század első harmadából származó kapualj és a mellette csak 1770 táján emelt déli épületrész furcsa kettősségére a levéltári kutatás nyújtott magyarázatot. Kiderült, hogy a város töröktől való visszafoglalását követően, a 17. század elején a katonaság a telek délnyugati részén alakította ki a ház előtt húzódó főtér keleti részén felállított fővárta parancsnoki helyiségeit, és ezt az épületrészt csak 1740 táján adták vissza a tulajdonosnak. Egy ekkor készült rajz is azt mutatja, hogy a kapualj mindvégig megmaradt a ház tartozékának, hogy ezáltal a Liszt Ferenc utca felől a bejárás biztosított legyen. 61 1803-ban vagy röviddel utána a déli, utcai kapu korábbi kókeretét a mai vörös márvány, szemöldökgyámos keretre cserélték 62 , és a nyugati homlokzaton ugyancsak vörös márvány kereteket kaptak a földszinti üzletek bejáratai A keretek részletformáinak jól megfelel a behelyezésükhöz használt téglák 1803-as évszáma. (A szemöldök-